Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1

1939-03-02 [200]

— 7,U SCHWARTZ ZOLTÁN DR. ÉS TÁRSAI.. ,/3.' folytatás./ Stera Lajosnéfc 2oo pengő pónzbüntetéssel sújtották. Nagy Sándor né t és Kallós Lajosnót a törvényszék felmentette. Az Ítélet indokolásában megállapította a biróság, hogy Giczi Mária a celldömölki dr. Török Gyula orvo.&/oz fordult és orra kérte,hogy tiltott műtétet végezzen el rajta. Dr. Török Gyula ajánlatára Giczi Mária Budapestre jött dr. Schwartz Zoltánhoz, aki tiltott műtétet kísérelt meg, Ezután törtónt, hogy Gicsci Máriát hamis néven felvétették a Szent István kórházba, ahonnan másnap eltávozott. Giczi Mária közvetlen a gyermek megszületése után a csecsemő nyakán, orrán és torkán sérülés eket ejtett. Az anya és gyermeke Schwartz Zoltánnal együtt utazott autón s itt a gépkocsiban is megbeszélték, hogy a gyermeket megölik. Schwartz Zoltán dr. útközben ujságpapirost vásárolt, abba csomagolta be az újszülöttet és azzal adta át Baricza Pálnónak, hogy a gyermek halott, égesse el, Az ápoló» nő azonban észrevette, hogy a csecsemő él és a rendőrségen jelentkezett. A törvényszék Ítélete ellen vités Jónás Sámuel dr, leír. ücy ész fellebbezést jelentett be

r fellebbeztek az elitált vádlottak is Bariczáné kivételével. A bíróság egyébként elrendelte Giczi Mária letartóztatását, Pogházőr jelent meg a tárgyalóteremben, aki a kétévi börtönre itólt asszonyt lekísérte a fogházba. /MOT/P. —DR. ECKHARDT TIBOR ÉS DR. MAKKAI JÁNOS SAJTÓRÁGALMÁZÁSI PÖRE, Dr, Dorosy Dezső büntető törvényszékibiró elnöklete mellett ma tartott tárgyalást a törvényszék dr. Makkul János országgyűlési képviselő ügyében, aki ellen dr. Eckhardt Tibor országgyűlési képviselő tett "eljelentést sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége oimén

c A feljelentés szerint Makkal az Uj Magyarság mult év április 17.-i számában n

Eekhardt és a hadsereg" cimen cikket közölt, amelyben foglalkozott Eckhardt Tibornak emlékezetes pápai beszédével, részleteket közölt ebből a te szódból ós ehhez sértő következtetéseket fűzött. A feljelentés szerint az Uj Magyarságban közölt beszéd-részletek nem hűen adták vis sza azokat a kijelentéseket, amelyeket Eckhardt Pápán tett ós ezekből vonta le Makkal következtetéseit, ugy állítva be Eckhardt Tibort, mint hogyha pápai bőszedében a magyar hadsereg, illetve annak egyes tagjai ellen foglalt volna állást és méltatlanul támadta volna a hadsereget. Mokkái tehát •» a feljelentés szerint - túlmenve a politikai kritika határán, kipellengérezte és megrágalmazta Eckhardt-Tibort. A tárgyalás megnyitás s után az elnök felhívta a szembenálló feleket, hogy nem lehetne-e ezt az ügyet békésen elintézni,. Makkal kijelentette, hogy Eckhardt Tibort személyében nem akarta sérteni, csupán a pápai beszédé felett gyakorolt politikai bírálatot és az esetleges félreértésekért hajlandó sajnálkozását kifejezni. Eckhardt Tibor erre azt válaszolta, hogy a cikkben nem személyéről van szó, hanem politikaimüködésót támadta Makkal olyan módon, amely őt közmegvetésnek tenné ki valóság ssetén és ezért a felajánlott elégtételt nem fogadja el

0 A vádirat és a cikk ismertetése után az elnök Makkait hallgatta ki, aki tagadta bűnösségét. Védekezése szerint a cikket, amelyet rövided előbb egy másik hasonló tárgyú cikke előzött meg, közérdekből irta ós büncs elekn ményt nem követett el, mert nem lépte tul a kritika megengedett határait, - Eckhardt Tibor - mondotta többek között védekezésében Makkal. János - a pápai beszédében foglalkozott bizonyos szélső jobboldali katonai alakulatokkal és aktiv katonatis ztekBŐl állította, azt,, hogy politizálnak, egyu'otcJL felhívta Sfcet, hogy ezt a politizálást hagyják abba, Eckhardt Tibor egy országos pártnak a vezére és ez a kijelentése azt a benyomást kelthette egész Európában, különösen a velünk szemben ellenséges érzületű országokban, hogy Magyarországon olyan veszélyes állapotok vannak, ami miatt egy politikai párt vezérének fel kellett emelnie szavát. Példátlan dolog - folytatta védekezésében Makkal., •» hogy egy politikus aktiv katonatisztekről nyilvános helyen, népgyűlésen ilyeneket állítson. Ha ilyen adatok valóban állottak Eckhardt rendelkezésére, okkor az illetőknek felettes hatóságához kelleti^volna fordulnia, de nem lettvolna szabad ilyenekkel egy népgyűlésen előhozakodnia. Ezért utasítottam vissza cftVkemben Eckhardt pápai beszédéban falaitokat, /•El—T •»,.+- ~l: <*-r