Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1
1939-03-15 [200]
/ A BAROSS SZÖVETSÉG DIVATKIÁLLITÁSA. Folytatás 1./ A keresztény női társadalom kenyeret akar adni a magyar kezekbe és ezért folytat kLizdelmet most a magyar ruhaviselet általánossá tételéért ás* Nagy taps és éljenzés mellett vitéz Keresztes Pisoher Ferencné, a belügyminiszter felesége szólalt fel ezután ós ünnepi beszédet mondott. Rámutatott arra, hogy akkor amikor Európa nemzetei ::i:idenütt igyekeznek kidomborítani nemzeti és faji sajátosságaikat, nekünk magyaroknak, akik önállóságunkat és függetlenségünket évszázadokon keresztül meg tudtuk őrizni az európai népek tena^erében, nekünk fokozottabban ki kell domborítanunk nemzeti sajátosságainkat a külső viseletben ls. Ezen a napon a szabadságharc ünnepén ébred öntudatra a magyarság és ettől fogva mindenkor megőrizte nemzeti öntudatát a legválságosabb Időkben ls. Hálásan emlékezett meg Horthy Miklós kormányzóról, aki husz esztendővel ezelőtt vette kezébe az ország kormányzását ós azóta vezeti erős kézzel a nemzetet boldogabb jövendője felé 0 Köszöntötte a Felvidék magyar városalt, ahol husz év után először lobogtatja a szól szabadon a nemzeti trikolort. A Baross Szövetség - folytatta - a keresztény iparosés kereskedő társadalom öntudatra éöéesztésén fáradozott mégpedig sikerrel és raog kell állapítani azt is,, hogy ennek az értékes rétegnek az anyagi bold^J^ogulásáért ls eredményesen dolgozott. Ez a kiállítás is annak bizonyítéka, ho -y ez a Szövetség nagyobb kenyeret akar juttatni a, keresztény magyarságnak, mert hiszen a magyaros viselet bevezetése sokezer embornek juttat kenyeret és egszitenciát. A magyar faj ezúttal ls olyan élni akarásról tesz tanúbizonyságot, hogy boldog büszkeséggel tölthet el mindnyájunkat. A belügyminiszter feleségének megnyitó beszédét lelkes tapssal fogadta a kiállítás nagyszámú közönsóge.fÍJaramszeghy Sándor .« • , a Nemzeti Színház tagja szavalta el ezután nggy sikerrel "Száll a Turul" cimü saját költeményét, majd vitéz Keresztes Fis cher Ferenoné elnöklésével a kiállítás bírálóbizottsága megkezdte a felvonultatott magyar ruhák bírálatát,, A BarosSszövetség ma megnyílt kiállításával kapcsolatban kéthetes előadássorozatot rendez a ' Baro.ss Székházban ugyancsak a magyaróra ruhadivat mozgalom keretében. Az előadássorozaton előkelő előadók fognak előadásokat tartani./MOT/Be plrtfe —-A KÖZEGESZSÉGI EGYESÜLET SZAKOSZTÁLYI ÜLÉSE, A Darányi Gyula eg etem! tanár elnöksége rael&ett működő Országos Közegészségi Egyesületnek a válság megelőzésére alakult szakosztálya most tartotta ülését gróf Károlyi Gyuláné védnöknő elnöklésével. Gtfósz Emfcl dr. egyetemi tanár, szakosztály elnök ismertette a vakság megelőzésére irányuló akciót, mert a vakok száma igen nagy, kb. 6 millió az egész világono Ázsiában és Afrikában 100.000 lakosra kb. 500 vak esik, mig az euróipai kulturállamokban csak 50. A vakság megelőzésének eszközeit, már 50 évvel ezelőtt megállapították és őgy kis könyvben foglalták östze, amelynek szerzője Fuchs bécsi tanár volt. Az akció eredményeképen Egyiptomban 25 év alatt egyharmadára csökkentették a vakok számáto ö zemkórházakat, szemosztályokat, rendelőket állítottak fel, f elvi lógós itó munkát végeztek ós mindent elkövettek a síkosság szociális helyzetének javítására. A trachomának leküzdésére irányuló 1886-ban hozott magyar törvény és az 1903-ban hozott rendelet ugyanezeket az elveket követi* A magyar nemzeti bizottság anyagi eszközök nlány'ábaa leginkább felvilágosítással törekszik a közöny megtörésére,,- Orosz Emil b»eszámolója- \ .. '>.j:után Horay Gusztáv tartott előadást a népbetegs égeköól, a luesról, tuberkulózisról iZ, a trachomáról, mint a vakság okairól. c sapody István a csökkentlátásúak iskoláztat ás áról s . Gaál András pedig az'egészségvédelmi szolgálat sze-' f repéről beszélt a vakság megelőzésében. Az elhangzott előadásokért dr. Darányi Gyula, az Egyesület elnöke mondott köszönetet és az Egyesülő,'.: segítségét helyezte kilátásba a 'szakosztály munkájának előmozdít ás ár a* /MOT/J. rv
