Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1

1939-03-10 [200]

UJBóL NAPIRENDRE KERÜLT A SZEMÉTÉGETÉS RÉRLXoE, A fővárosból kikerül" szemét elhelyezésének kérdése napról-napra súlyosabb ós ezt a kérdést éppen ezért sürgősen meg kell oldani. Különösen a budai ol'á&l szemeté­nek elhelyezés e okoz nagy gondot, mert az a hely, ahol ma a Budáról kikerülő ázemetet lerakjak egy, vagy legfeljebb másfél év alatt meg fog telni, s az lesz a helyzet, hogy a budai szemetet a nagy távolság­ra eső szentlőrinci lerakó helyre kell majd szállítani drága fuvarral. A főváros pesti részéből kikerülő szemetet &j szentlőrinoi telepetn rak­ják le, ez a környék is kezd beépülni. Mindezekből kiderül tehát , hogy a főváros szemétkérdését meg kell oldani s ezzel a kérdéssel álladjhóan foglalkozik a főváros közegészségügyi ás köztisztasági ügyosztálya. A modern nagy amerikai ás európai város okban többféle eljárással hasz­nálják fel a szemetet, van olyan nagyváros, ahol a szemetet elégltelk, több helyen pedig a szemetet trágyának használják fel a mezőgazdaság­ban. A főváros már régebben tárgyalásokat kezdett egy zürichi céggel, amely azt az ajánlatot tette, hogy saját költségén, 3,500.000 pengőért szemétégetőt éplttett, mégpedig először a budai oldalon, a fővárosnak mintegy 8.000 négyszögméter telket kellene átengednie,, éspedig 30 esztendőre, 30 év után a szemétégető a főváros tulajdonába menne at, A tervezet' szerint a szemetet a főváros fuvaroztatná a telep­re, a házi szemét megsemmisítéséért a főváros tonnánként 3 pengőt fizet­ne. A vállalat a szómetet elégetné s s fejlődő hőenergiával elektromos áramot állítana élő, amelyet az elektromos Müvek 4.5 filléres egység­áron vennének át. Az ügyosztály véleménye szerint a szemétért tonnán­ként számított 3 pengő sok, a szeméttelep fenntartása ma a fővárosnak tonnánként 2; pengő 50 fillérjébe kerül. A szmétégetésnél azonban sck.?l előnyösebb eljárás­nak bizonyult a szemét felörláse és trágyáaási ~élblora való felhaszná­lása. A köztisztasági ügyosztály tanulmányozta egy koppenhágai cég eljárását* »* 'Dano elnevezésű eljárásfs, melynek alapelve abból a meg­állapításból indul kl, hogy a mezőgazdaság trágyaszükséglete állandóan fokozódik. A Danórendszer a szemétből - miután a fémtárgyakát kivá­lasztotta - őrlés és keverés utján egynemű angyagot áJLlit elő, melynek térfogata fele a személfiiérfogatánák, ázaga nem elviselhetetlen és könnyen szállítható. Ezt a trágya^szerü anyagot különösen a kertészetek használhatják. A koppenhágai gyár eredetileg szemétégető kemencék gyártásával foglalkozott, ezzel azonban felhagyott és áttért az örlő­gépek gyártására, mert gazdasági szempontokat szem előtt tartva ezt a re«inszert tartja a legalkalmasabbnak a mezőgazdasággal foglalkozó ál­lamok számára. Szendy Károly polgármester legutóbb felterjesztésben kérte fl földművelésügyi minisztert, hogy a Dano-rendszert vizsgáltassa meg és a szakértők meghallgatása után állapítsák meg, hogy ezzel a nemzetgazdasági szempontból nagyjelentőségű kérdéssel érdemes-e a fő­városnak foglalkoznia. Az ügyosztály tárgyalásait folytatja ugy a zü­richi; mint a koppenhágai céggel és majd a kísérletek és a szakértik véleménye után dönti el a főváros, hogy a budapesti szemetet elégetÍU-o. vagy pedig műtrágyának használják f elc/MCT/LágVr • TATAROZZÁK A FŐVÁROS KÓRHÁZAIT. A közegészsági ügyosztály több kór­ház tatarozása ügyében készített előterjesztést. A főváros az előt r­jesztés 4iat«rint tataroztatja 30.000 pengő költséggel a Szent' László,? \ 95.000 pengő költség előirányzattal az Uj S ze nt; János és 82.196 pengő 1 költséggel a Szent István kórházat és az utóbb.' két kórház fiókjait Is* K /M0T/Lá,vr # \V"V

Next

/
Thumbnails
Contents