Magyar Országos Tudósító, 1939. március/1

1939-03-01 [200]

Mindegyik alkotmány egy előző alkotmányos feilődésnek az eredménye és ez az Irány a jövő fejlődésre ls nagyfontosságúa Emelett azonban a korszellem hatását ls meg lehet állapítani s Így az'alkotmányok között párhuzamossá/gok, összefűggések él lapíthatok meg• Ilyen általános fejlődést jelentett'a magyar történelemben'a kereszténység felvétele, a királyság #tb. rendszerek bevezetése•'Ezek mélyreható átalakulást jelentene* s ezért nem lehetnek áliandóak. Időnként reform Korszakok"vannak, amelyeket hosszabb nyugalmi Időszak követ. A mult századbari a 48-as átalakulásra vezetett nálunk ez a reformkorszak s ez ls az európai korszellemhez való Igazodást jelentett„Ez a korszellem másutt már megvolt s nálunk is elkerülhetetlen lett* A XIX. század második fele a nyugodt, békés fejlődés korszaka volt, ez alatt azonban a-*-z iparosodásnak, a kapitalizmusnak és a technikai haladásnak olyan hatásai fejlődtek kí, amelyek átalakították fokozatosan a gazdasági és társadalmi életet

0 Az államok mindenhol levonják enne': az átalakulásnak konzekvenoiált, Így tehát az átalakulások nem a háborúk következményei, hanem a világháború volt az előbbi fejlődésnek a következményéé - A XIXo század államának eszménye a jogállam volt. A közigazgatás arra ügyelt, hogy jogszabályt ne sértsenek s ez odavezetett, hogy azt hitték, ha a közigazgatás jogszabályt non sért, a kko? minden rendben van

c A közigazgatásra azonban egyre'több feladat hárult, amelyeknek megoldásához a jog és az akarás kellett. Később kezdték a közigazgatás működését nem jogszerűsége, hanem teljesítménye szerint is elbírálni. A követelmény nem kettős lett, hanem több mint pusztán a jogszerűség követelménybe» A tötob megoldás kefe ül pedig aköznek joga van mindig a jobbra, ezért a közigazgatás nem állhat móg, hanem köteles az állandó t"kóletesülé3ről és fejlődésről gondoskodni <>Ez a XXo század államának szempontja s ezért következik be az, hogy ha bebizonyosodik, a meglévő rendszernél van jobb, akkor az elavult rendszer orál meg vannak számlálva

0 A XYo szazad közigazgatása nemcsak a jogszerűségért, hanem a teljesítményekért ls felelőse A XIX, század alkotmányre&rmjal a közigazgatás ón az állami cselekvés lehetőségeire nem voltak kedvezőké A XX

e század állami berendezései mindenütt ugy alakulnak, hogy az államtól és főleg a közigazgatástól megköveteli az eredményességet, de egyben megadják számára az eredményes cselekvés legjobb féltóteleit lsn Ezért kell az uj államot a cselekvés államának nevezni. Ez a törvényhozó és végrehajtó hatalom egymáshoz val° viszonyának megváltozását, uj szabályozását jelenti, de ez nemcsak parlament nélkül, hanem parlamenttel is megoldhatóo A főkérdés tehát az, hogy az állampolgárok boldoguljanak s az állam'a nemzetközi kemény versenyben nagy hátaitokkal tudja megállni helyét

0 Hosszú ideig ünnepelték Magyary Zoltán professzort előadásának elhangzása után, majd Ereky Károly, dr, Haidegger Ernő, Madarász Antal, Padányl-Gulyás Jenő és dr

0 Harrer Pereno szóltak hozzá az előadáshoz, /MOT/j. H I R S K A NYOMOZÁS METODIKÁJA« A III* büntetőjogi továbbképző tanfolyam előadássorozata keretében, dr

0 Degró M iklós, a kir* tábla ny

e elnökének elhöklósével szerdán délután előadóülés volt, ameÍven -vitéz RicKegh Rajmond csendöralezredeo, a csend-őrség nyomozóosztályának helyettes parancsnoka tartott előadást? " A nyomozás metodikája" olmmelcAz előadó képet rajzolt a gyakorlati nyomozás menetéről, megvilágította a munka különböző művelete üt „Számos példát hozott fel, Így megemlékezett a bia~ torbágyi merénylet, az alagl férj gyilkosság nyomozásáról és hangoztatta, JA hogy elsősorban az adatokat kell felkutatni, majd összegyűjteni, tUsotcW sen megvizsgálni, rendezni és mérlegelni s végül a bűncselekményt kell ff^ a lehetőséghez képest rekonstrual.nl „A nagy érdeklődéssel kláért előadásit rjy^Degré Miklós dr .titkos tanácsos stárószavalval fejeződött be./MOT/B,