Magyar Országos Tudósító, 1939. február/2

1939-02-21 [199]

TÖBB FONTOS ÜGYET TÁRGYALT A KÖZMUNKATANÁCS. A fővárosi Közmunkák fanácsa e 'hó 21-én dr. Bessenyey Zénó titkos tanácsos elnöklése" .¡1 ülést tartott. Bessenyey Zénó elnök a bő tárgysorozat tár gyalusának megkezdése előtt megemlékezett a miniszterelnöknek, mint a Tanács közvetlen felügyeleti hatóságának, személyében törtónt változásáról? Meleg szavakkal méltatta vitéz Imrédy Béla v« miniszterelnök érdemelt, akinek a Tanács szempontjából a legnagyobb jelentőségű intékkedóse az volt, hogy blztoditotta az óbudai uj hid feljáróinak megépítésére, a ceglédi vasútvonal halálsorompóinak eltüntetésére ós a kőbányai aluljáró megépítésére szükséges összegeket. Ezután üdvözölte az uj miniszterelnököt.gróf Teleki Pált, A pestkörnyéki ügyek között két igen szép város-, Illetve községközpont kialakításának tervét készítette el a Tanács, éspedig Rákospalota megyei város és Pestszentimre községét. Mindkét szabályozási tel"' osztatlan tetszésre talált az érdekelt város, illetve község előtt is és alkalmas lesz arra, hogy ugy Rákospalota, mint Pestszentimre rendezését; ás fejlődését nagy lépésekkel segítse elő. Budatétény részére a Tanács 3.000 pengő támogatást szavazott meg abból a célból, ho:;y a községből a balatoni főúthoz vezető utat járdával lássák el* "Megállapította a Tanács a székesfőváros és ehhez csatlakozóan a környék föutvanalhálcizatát ls és ezzel akülonösen a környékre vonatkozóan meghatározta a jövő fejlődés Irányát. Letárgyalta ós megállapította a Tanács az útadóemelós terhére végrehajtandó munkálatok, éspedig az óbudai hídfeljáró, a'ceglódi vasútvonal felemelésének, ezzel a halálsororapók ma, :szüntetésének, továbbá a kőbányai aluljár - építési programmját ós pénzügyi tervét, 'Elfogadta a Tanács a Tabánban építendő uj gyógyszálló módosított terveit, smely lényegesen kisebb méretű lesz az eredeti elgondolás szerint tervezett épületnél ós'maradéktalanul biztosítani fogja az itt megkívánható városképet ./MOT/B. TÖRVÉNYSZÉK 28: LÉGVÉDELMI VÉTSÉG./Folytatás a törvényszéki kiadásokhoz./ Az Ítélet indokolása többek között a következőket tartalmazza £ - Ma, a nemzeti érdek és célkitűzések szolgálatába állított köztermelés minden dolgozó munkása, személyre, állásra, nemre és korrá való tekintet nélkül, álljon bár a nemzeti élet szellemi, gazdasági terén,vagy bá.rmely más oldalán, a nemzetnek egyenrangú katonája, akinek testi épségére és munkaerejére a nemzetnek szüksége van. Életük" és testi épségük feletti gondoskodás az egyetemesség érdeke és feladata, A magyar állam fegyveres felkészültségével ezt a célt is szolgálja. Ez azonban nem terjedhet oc.áj hogy a külső ellenség részéről jövő fegyveres támadás esetén a magyar haderő mindenegyes ipartelepet ós annak dolgozó tagjait e támadás ellen külön-külön is megvédhessen. Ezért a légi támadás elleni védekezés sikeres elérhetése céljából szükségesnek rau-átkozott az arra alkalmas egyének személyes szolgálat• teljesítésére való kötelezése mellett^ egyéb Intéz menyek megalkotása, kötelezettségek megszabása, ezen intézménye

1

..: ellenőr-, zése ás ezen kötelezettségeknek büntető szankciókkal való alátámasztása - Az állandóan fenyegető légi veszély miatt tehát a légi ''' iadások elleni védekezést akként kellett előkészíteni ós fokozatosan kiépítve megvalósítani, hogy az állami életnek ezen intézményes szervezető bármely percben működőképes és eredményes lehessen. A légi támadás elleni A védekezésnek'szervezése és biztosítása természetesen ugy az állámra

s §s / egyes szerveire, mint a polgári lakosságra egyaránt jelentős agyagi ter—beket ró és a nemzeti egyetemesség érdekében okszerüleg a személyes sza~ \ ., badság jelentős mérvű korlátozásával jár. /Folyt f

köv./ K i