Magyar Országos Tudósító, 1939. február/2

1939-02-22 [199]

V P 01 I T I KA /Folytatás,,/ I szemeim előtt,.hogy a széles néptömegek részére, akik a pártpolitika rejtelmeiben kevésbé járatosak, néhány nagy . _ elvi célkitűzést vázol­jak fel', .amelyek nem változnak az időkkel, hanem a magyar lélekbe bele kell hogy legyenek égetve s ezek jegyében egyesítsem a pártokon felül és kivül is a magyar lelkeket. Célom volt az i^ hogy bizonyos társadalmi szervezőmunkát végezzünk, hogy bizonyos célokat, amelyeket az állam nem tud megvalósítani É az önsegély hasznára való ránevelés utján meg tudjunk oldani. Barátaimmal együtt elhatároztuk, JS hogy a Nemzeti Egység Pártjá­v 1, amely politikai sikon ugyanazokat a célkitűzéseket követi,- mint a MÉM, amely nézetünk helyességéről ma meggyőződhettünk, Teleki Pál gróf miniszterelnök beszédéből,egyesítjük erőinket. Ez nem jelenti azt, mint­ha elhalványodtak volna azok a célkitűzések, amelyek a Magyar Élet Mozgal­mának meg:'.nditásakor szemünk előtt lebegtek, - nevezetesen, hogy néhány közérthető elvet közkinccsé tegyünk, amelyek senkinek sem ártanak osak mindenkinek használhatnak, hogy a társadalom számára kereteket szer­vezzünk meg, amelyen belül hasznos társadalmi munka folyhatik - nem je­lenti, hogy ez a munka megszűnik. Nem szűnik meg, folyik tovább. Folyik tovább fegyelmezetten, párhuzamosan, egy tevegőre hozva •• ....• f^xkuL-yy... azzal a munkával, amely a NEP keretében folyt eddig politikai sikon, - A MÉM néhány elvi célkitűzése között szerepel az is, hogy tettrekész fegyelmet hirdettünk. Ez nálunk nem frázis. Nem frázis elvkor sem, amikor más áll az élen. Teleki Pál gróf áll most, mint minisz­terelnök az ország élén s mint pártvezér, annak a pártnak az élén, amelynek ugyanazok a célkitűzései, mint amelyek á MÉM-et fűtötték s egészen természe­tes, hogy mindazokat az erőket és energiákat, amelyeket életrehivtunk és élétrehívni igyekeztünk,- ezeknek a nemes célkitűzéseknek szolgálatára szí­vesen'rendelkezésre bocsátjuk,'mert a tettrekész fegyelem ránk is vonat­k ozik,/Lelkes taps és éljenzés,/ - Csak egyet kérek a miniszterelnök úrtól: Kilenc nehéz hó­napon mentem keresztül. Ma, amikor nem tudom hány hónap óta először mehet­tem haza gyalog a parlamentből s átsétáltam Budára, ráértem egy kissé el­gondolkozni ,.' Azon töprengtem, hogyan lehetett kibirni - de kibirtam Isten segítségével,. Kilenc hónap önégetése s két úgynevezett bukás után vala­hogyan ugy érzem, hogy a milliók lelkét, lelkük rezdülését érzem és hallom -kkor is, ha nem' szólnak, Enmek tanuja az a rengeteg levél, amelyet mosta­nában kaptam, S ha azt kérdeznék tőlem, 'hogy sok Írásom közül, amelyek ke­zeim között vannak,, mit tennék el, azt válaszolnám: ezeket a leveleket tenném el, /Nagy taps és éljenzés,/ - Azt kérem a miniszterelnök úrtól, hogy hallgasson rám né­ha, fogadja el tanácsomat, mert ugy érzem, hogy ezeknek a nehéz időknek/ a nehéz kilenc hónapnak megpróbáltatásai nyomán elérkeztem oda, hogy tu­dom, mit vár a magyar nép, mit kivan, de tudom azt is, mi az érdeke és soha nem fogom összetéveszteni szeszélyeit az igazi vágyaiv.~l. /lel­kes taps és éljenzés,/ - Nem akarok sokat szólani. Amikor elfoglaltam a miniszter­elnöki széket s a pártvacsorán elődömet, Darányi Kálmánt köszöntötték fel, ő azt mondta: "Ma Imrédy Béla napja van," Én is azt mondom: "Ma Te-' leki Pál napja van," Nem veszem többé igénybe türelmeteket, csak mégegy­szer megszoritom kezeteket és megnyugtatlak benneteket: veletek vagyok, veletek harcolok, veletek leszek fegyelmezett harcosa azoknál: az eszméknek, amelyeknek zászlaját Teleki Pál gróf tartja kezében, /Fiharos taps és hossantartó éljenzés,/ /Folyt.köv,/

Next

/
Thumbnails
Contents