Magyar Országos Tudósító, 1939. február/1

1939-02-15 [198]

/Nep-ért ekéz let, F o 1 y tatás. 1,/ tartottam és tartom, személyem alkalmas-e, s ezért a Kormányzó ur őfcíméltóságához a mai napon hódolatteljes előterjesztést intéztem.amelyben tekintettel a fentvázolt körülmenyekre, magyar királyi miniszterelnöki tisztemről való lemondásomat felajánlottamé'' - Kedves Barátaim! Az egyéni kérdést és ezzel elintéztem. A becsületem megkívánta, hogy nyiltan szembenézzek vele. Takargatni valóm nincsen. Kijelentem,hogy az ország és nemzet szolgálatának szenteltem erőimet /Ugy van! Ugy van! Hosszontartó éljenzés és taps./ és ennél maradok bármi történjék is, mert a segíteni akarást, a szolgálatnak a szellemét és az áldozat lelkét belőlem kiölni semmiféle személyes hajszával nem lehet, /Élénk taps és helyeslés,/ - De, kedves Barátin! most félre kell tenni minden személyi szempontot és én nagyon kérlek benneteket, hogy bármennyire jólesik is nekem a szimpátiának a szeretetnek a megnyilvánulása, méltóztassatok ezt is félretenni és hideg fejjel, de meleg hazafiúi szívvel mérlegelni a helyzetet és megtalálni a legjobb kibontakozás útját, - Hiszem, hogy az a kilenc hónap, amelyet együtt töltöttünk nem mult el nyomtalanul sem a magunk lelkében, sem pedig az ország történetében. Ez a kilenc hónap nehéz, talán a hazai történelemnek egyik legnehezebb időszaka volt és e kilenc hónapnak a lezártával eredményeket is mutathatunk fel, elsősorban azt, hogy ez alatt a kilenc hónap alatt vált legalább részben valóra a mi húszéves álmunk és történt meg az elszakított területek egy részének visszatérése. De ez alatta kilenc hónap alatt lerajzolódtak egy reformpolitikának a körvonalai is. Meg is indultak ezek a reformok, a törvények sorát nyújtottuk be, amelyek mind azt mutatták, hogy a szociális gondolat és a népi egység jegyében akarunk előbbre haladni és a most benyújtott két törvényjavaslat, ugy érzem két lényeges ponton viszi előre a nemzet sorsát egy jobb jövő felé, /ügy van! Ugy vond Helyeslés./ - De igy ekeZxem útjára indítani egy olyan politikát,amelyről egyese': azt mondották, hogy szükségtelenül harcos volt. hxi azt vallottam és ahhoz Ragaszkodtam változatlanul, hogy a nemzet előtt megoldásra varó nagy problémák állnak és ezeket csak a nemzet erőinek egyesitésével lehet megoldani. Ezt az egyesülést pedig nem lehet elérni ugy, hogy ellentéteket elbeszélve, vagy repedezéseket átmázolva igyekezzünk eltüntetni, hanem arról van szo, hogy nekünk elvi tisztázás után kell megtalálni azokat az eszméket, amelyek a magyarság itt élő egyedeinek legnagyobb részét egyesiteni tudják bizonyos célkitűzések érdekében. Ezt lehetetlen az elvi tisztázást célzó harcok nélkül elérni- és ezekre a « harcokra szükség volt és valoszinüleg szükség van még ma is. Remélem, hogy a most lejátszódó események is hozzá fognak járulni a tisztázáshoz és közelebb visznek a célhoz, amelyeket elérni igyekeztüjnk, - Nem akarom a szót szaporítani, a pillanat túlságosan komoly ahhoz, hogy részletekben vesszünk el

0 Egyszer azzal a hasonlattal é ltem,hogy ennek az országnak a szekerét egy keskeny csapáson lehet csak vezetni, amelynek egyik oldalájn a felelőtlen kalandok szakadéka, a má sik oldalág a tespedés posványa terül el, Amit tennünk kell és aminek szolgálatában maradok továbbra is /éljenzés és taps*/ az, hogy a nemzetnek a szekerét ezen a keskeny csapáson megtartsuk és előbbrevigyük, - Ez a főcél. Itt most ne nézzetek személyre, most csak erre a célra, csak erre az elvi szempontra szabad tekinteni és olyan megoldást kell elősegíteni, amely a legnagyobb mértékben alkalmas lesz az emiitett cél megvalósítására, L /fnlT7+. írnir /