Magyar Országos Tudósító, 1939. február/1

1939-02-14 [198]

/ PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE. P 0 1 y t a « a S i«/ Szendy Károly polgárraestor felvilágosításai után a pénz­ügyi blzot ság elfogadta a polgármester előterjesztését. Az Országos Mezőgazdasági Kamara az V. kerület & zalay­utca 11. számú fővárosi telket ingyenes használatra kérte átengedni, hogy felépíthesse a kamarai szókházat. A bizottság elfogadta az errevonatkozó polgármesteri előterjesztést #,' • Ü A tárgysorozat következő pontja az Országos Színé s._zegye­sület Nyugdíjintézetének kérelme volt, hogy a főváros bérház építése cél­jára a IX. Keriflet Kinizsi-utca 14. számú székesfővárosi telket99 évre ingyenesen engedje át. Ehhez a tárgyhoz elsőnek dr. Csilléry András szó­lalt fel, hangsúlyozva, azt, hogy a kérelem teljesítésének elvi részéhez hozzájárul az indokolást azonban nem fogadhatja el, mert a 'Nyugdíj e^/es Il­letnek az az indokolása, hogy a telekre azért van szüksége, mert háború előtti vagyonát székesfővárosi kötvényekbe ős hadi köles'-'nőkbe fektette nem komoly indok, mert ebben a tekintetben az országiak majdnem minden­egyes polgára érintve van. Párkány Frigyes és Bánócz\. László osztja Csilléry felfo­gását, Bánóczf. azonban gyors elintézést kivén. Szőke Gyula azt kívánja, hogy a kérvényt az egyesület vonja vissza és ujabb Indokolással kérje a telket.. Cselényi Pál hasonló véleményen van. Szendy Károly polgármester osztja Csilléry felfogását és bejelentette, hogy Intézkedni fog arravonatkozólag, hogy a Nyugdíj­egyesület uj kérvényt adjon be. Következett a gyámtartalék alap részére a gyámpénztári kölcsön ügyből kifolyóan az 1936-1938. években megvásárolt ingatlanokat terhelő gyámpénztári követelések végleges megtérítése. Párkány Frlgye.s rámutatott arra, hogy ez az ügy már sze­repelt a pénzügyi bizottság előtt és akkor'egy albizottságot küldöttek ki, hogy ezeket, a kérdéseket megvizsgálja.. Ez megtörtént és az albizott­ság megállapította azt, hogy az árvaszék közegei részéről semmi olyan, ' nem történt, anl az előirt törgényes rendelkezésekbe ütközött volna* Meg lehet azonban állapítani azt, hogy a becslések túlságosan optlmlsz­tlkusan történtek és ami hibának tekinthető az volt, hogy a becsléseket legtöbb esetben egy és ugyanaz a szakértő becslő végezte, ugy , hogy a túl­becslések tekintetében bizonyos rendszer alakult ki. Jellemző azonban az is, hogy az Ingatlanokra adott kölcsönök Igen nagy része a főváros kül­területein felevő telkekre adatott. Az árvaszék nem szakértő testület, de ott is bizonyos mértékben fel kellett volna tünnl egyes kirívó eseteknek, mint amilyen a Budafoki-ut 27. számú villára adott 200.000 pengős kölcsön volt. Ezek az esetek azt bizonyítják, hogy a közüzemi gazdálkodás nem alkalmas, üzleti ügyek lebonyolítására. Az árvaszéknek kétségkívül gyor­sabban és erélyesebben kellett volna eljárnia, mert a most szóbanforgó 11 kölcsönügynél a kamatfizetés és törlesztés már az első alkalomnál meg­akadt. Gyorsabb lebonyltás esetén az Ingatlanokat kedvezőbb konjunkturá­lis viszonyok között lehetett volna értékesíteni, in az 1936-38 évAk voltak. A tisztiügyészséget nem érheti semmi vád, de ki kell emelni azt is, hogy ezek e S kölcsönöket nem a mostani, hanem az előző árvaszéki re­zsim engedélyezte ugy, hogy a mostani rezsimet'semmiféle felelősség nem terheli. Az előterjesztést egyébként elfogadja. Kozma Jenő rámuvat arra, hogy a kölcsönök fedezéséül szolgáló mindennemű objektumban, legyen az föld, telek, v agy értékpapír, erős visszaesés mutatkozott* A fedezet és tartozás között óriási arány­talanság állott elő, amely természetesen a fedezet értékesítésénél a hitelezők káréra erősen lelentkAz\ ]e.

Next

/
Thumbnails
Contents