Magyar Országos Tudósító, 1939. február/1

1939-02-13 [198]

1. törvényszéki kiadás 4 Budapest, 1939. február 13. FIÚT AKART, LEÁNYA SZÜLETETT; AGYONVERTE AZ ÁRTATLAN CSECSEMŐT. Tóth Sándor 27 éves zsidói kovácssegéd házánál nagy örömmel várták 1936 év nyarán az első gyermeket, Tóth Sándor az ismerősök körében folyvást arról beszélt, hogy fiából huszár lesz. Nagy csalódás érte Tóth Sándort, amikor közölték vele, hogy nem fia, hanem leánya született, Utóbb mégis megbékélt a helyzettel és nagyon megs ze re t te Mariska névre keresztelt kisleányát. 1937 november havában uj családi eseményt várt a Tóth házaspár, A kovécssegéd kijelentette a házukhoz érkező szülésznőnek, hogy ha fiu lesz a második gyerek, külön jutalmat ad. Be a második gyerek is leány lett. A kovácssegéd dühösen fogadta a hirt, kijelentette, neki nem kell, csináljon vele a szülésznő akármit, de ő ezt a leányt már nem vállalja. Meg se nézte a gyereket s napokon keresztül dohogott s a^házbelleknek és a szomszédságnak is többször megmondta, vigyék a házától ezt a leányt> mert neki csak fiu kell. Az ártatlan csecsemőt uz apja kééőbb több alkalommal brutálisan bántalmazta. Tavaly február havában egy iipd'tisztitó kefével ütlegelte a kisleány homlokát. Amikor ezért rászóltak, kijelentette: - Utálom ezt a leányt, nekem nem kell. Azt se bánom, ha becsuknak, vigyékinnen, mert nem sziveihetem. Egy más alkalommal jéghideg vizzel leöntötte a kisleányt, ugy, hogy az megdermedt és csak hosszú dörzsölés után tudták az apróságot magához téríteni. Tóth Sándornak a tulajdon édesapja sokszor korholta a fiát mint nagyapa, hogy miért kínozza a kis gyermekét. A nagy apa el is ment egyszer a községi jegyzőhöz, akit arra kért, járja ki, hogy vigyék el a fiát katonának, mert ez a megvadult ember még megöli a tulajdon gyerekét. Tavaly április 12rén egyedül volt otthon Tóth Sándor és ez a második kisleány. Az apa nekiesett az ártatlan gyereknek és eltörte ennek az Erzsébet nevü második kisleánynak a jobb karját. Pár hónappal később, tavaly június 2-én kiemelte a kis Erzsikét a bölcsőjéből, magasra emelte és ugy vágta a bölcső karfájához, hogy a gyerek koponyája összetört és meghalt. Letartóztatták és a pestvidéki kir. törvényszék elé került,ahol az ügyészség gyilkosság büntette ml at üvádolta meg a lelketlen apát. A lefolytatott bizonyítási eljárás után a törvényszék bűnösnek mondottaki Tóth Sándort a vádbeli cselekmény elkövetésében és tizenötóvi fegyházra itólte el. Az ügyészség súlyosbítás végett, a védő pedig a büntetés enyhítése érdekében fellebbezést jelentett be. Igr került az ügy a budapesti királyi tábla elé, rhöl, dr. Kál1 ay Miklós tanácselnök vezetése mellett tartották meg a fellebbviteli főtárgyalást. Dr. Temesváry Gyula kir. főügyészhelyettes felszólalása során hangoztatta, hogy ^ vádlottnál különösen súlyosbító körülményként kell mérlegelni azt, hogy saját gyermekét ölte meg és az ártatlan csecsein őt hosszú időn át durván ütlegelte, kínozta és a gyilkosságot tervszerűséggel és konok elszántsággal hajtotta végre. Éppen ezért a büntetés súlyosbítását kérte. Ezzel szemben a védő az enyhítő körülményeket sorolta fel, A királyi tábla a fellebbezések elutasításával a törvényszék tizenö téves fegyházra szóló büntetését helybenhagyta. /MOT/G, A NEHÉZ KÉZIPODGYÁSZ AZ UTAS FEJÉRE ZUHANT. Rimár István okleveles építészmérnök másfél esztendővel ezelőtt a szege-r di gyorsvonaton utazott. Az egyik utas nehéz kézipodgyásza a csomagtartób ól lezuhant és u mérnök fejére esett, aki súlyosan megsérült. Kártérítési pert indított a MÁV ellen, amely a kereset elutasítását kérte, mert a b alesetet harmadikszemély elháríthatatlan cselekménye okozta, Dr. Márffy István kir. törvényszéki biró nem fogadta el ezt 0 védekezést, megállapította a MÁV kártérítési kötelezettségét és 86p pengő kártérítési tőke, --nnek kamatai és 25o pengő perköltség megdfizetésére kötelezte a MÁV-ot.