Magyar Országos Tudósító, 1939. február/1

1939-02-13 [198]

A Magyarok Világszövetségének központi irodája újra a nagy nyilvánosság elé hozza annak a kiállításnak érdekes anyagát, amelyet az elmúlt év augusztusában a magyarok második Világkongresszusa alkalmából a pesti Vigadó termeiben bemutatott. Teszi ezt azért, hogy a tanulságos sorozatot mindazok megtekinthessék, akiknek erre augusztusban nem volt alkalmuk, Így elsősorban azt óhajtaná, hogy a magyar iskolák minden nemes ügy iránt fogékony ifjúsága ismerkedjék meg a világ minden részében szétszóródott magyarok százezreinek életével s szerezzen meggyőződóst arról, hogy a magyar tehetség, életerő utat tör és megállja a helyét mindenütt, ahová a Gondviselés akarata sodorja. A kiállítás ujra-raegrendezésóre a mostani időpontotaz szabta meg, hogy a'külföldi magyarság életének egyik lelkes Ismerője: vitéz Nagy Iván dr. február 19-én délelőtt 11 órakor az u

ránia-filmszínházban előadást fog tartani a következő címmel: "Ez Amerikai Newyorktól San-Franclskóig, amerikai magyarok között". Vitéz Nagy Ivén dr. a mult esztendőben hosszabb időt töltött az Északaraerikai Egyesült Államoknak azokban a városaiban, ahol nagyobb tömegben élnek a kivándorolt magyarok. A kiállításon képeket, térképeket, könyveket, újságokat és különféle emléktárgyakat látunk. Nincs a föld kerekségének egyetlen olyan pontja sem, ahová egy-két magyar el ne jutott volna, de megállapíthatjuk azt ls, hogy bárhová jutott, sohasem feledkezett meg arról, hogy vagy ö maga, vagy szülei a Duna-^isza tájékán látták meg először a napvilágot, A figyelmes szemlélő előtt beszámolnak a képek arról is, hogy mi mindennel keresi meg napi kenyerét a külföldi magyarság. Akad közötte: földművelő, iparos, kereskedő, orvos, tanár, mérnök, lelkipásztor, zeneművész, festő, szobrász, költő, iró, bányamunkás, postás, vasutas, s minden szakmában van olyan, aki az átlagon mésszé felül áll és különös megbecsülést szerez a magyar névnek. Az egyházak, egyesületek, társaságok, iskolák és különféle intézmények mindennapi életében is kifejezésre jut a magyar elem. Az újságoknak, napilapoknak, folyóiratoknak, hetilapoknak nagy szerepe van abban, ha a külföldi magyar megmarad lelkében magyarnak. Imponáló az a körülmény, hogy csupán az Egyesült Államokban több mint ötven magyar lap jelenik meg s mindegyiknek megvan a maga hűséges olvasó közözönsóge. A külföldön megjelenő összes magyar lapok száma megközelíti a százat, s bár rettenetesen erős a kísértés, alig van közöttük olyan, amelynek szelleme, nemzeti szempontból kifogásolható lenne. Az emléktárgyak közt zászlókat, kézimunkákat, festményeket, bélygeket, albumokat, naplókat is találunk. A Magyarok Világszövetségének vezetősége célul tűzte kl, hogy ezt a kiállítást minél több magyar lfju tekintse meg, s vegyen tudomást arról, hogy körülbelül kétmillió magyar él a történeti Magyarország határain kivül. Ez a kétmillió magyar erős, sőt nélkülözhetetlen segítség lehet azolaiak, akik a szebb, boldogabb magyar jövőt akarják és fogják megteremteni. A kiállítás anyagáb°l egyébként kiemelkednek a regényes életű, világhírűvé va.lt Finta Sándor amerikai magyar szobrászművész kiállított pompás alkotásai. A Világszövetség kiállítása keretében lg-a érdekes anyagot mutatott be az Egyetemi Énekkar is„ legutóbbi amerikai hangverseny-kőrútjával kapcsolatosan. Az énekkar több mint húszezer kilométer utat tett meg s tizenkilenc városban 22 hangversenyt adott, 58*000 hallgató előtt. Az angol lapok elismerő kritikái s az amerikai magyar sajtó lelkes cikkei erről két hatalmas kötetet töltenek meg. ' ' ' A kiállítást déli egy órakor nyitotta meg báró Perónyi Zsigmond v.b.t.t,, koronaőr, a Magyarok Világszövetségének elnöke, a : sajtó és áz érdeklődő nagyközönség jelenlétében, A kiállításon dr. Nagy Károly ny, rendőrfőkapltányhelyettes, a világszövetség ügyvezetője ve-' -- zette végig - magyarázat kíséretében - a megjelenteket, akik között ott /j volt Durugy Ferenc dr, min, osztáéLytanácsos, a külügyminisztérium részé/ ről, Ripka Ferenc ny, főpolgármester és még sokan mások./MOT/B-