Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2

1939-01-27 [197]

H I R E K SCHNELLER ISTVAN TEMETÉSE, Pénteken délután temették nagy részvét mellett a farkasréti temetőben a 92 éves korában elhunyt dr. Schneller István ny, egyetemi tanárt, a magyar pedagógiai tudományok nesztorát,' a volt kolozsvári egyetem utolsó magyar rektorát, A ravatafceót zsúfolásig megtöltötte a gyászoló közönség, akiknek sorában a magyar tudományos élet kitűnőségei, az elhunyt rokonai, barátai, tanítványai és ismerősei voltak. Az elhunyt kiváló tudóst az evangélikus egyház szertartásai szerint temették és a lelkész megkapó gyászbeszéde után a szegedi egyetem rektora, a bölcsészeti kar dékánja, a soproni evangélikus tbboldgía dékánja, a Tudományos Akadémia nevében Bartók György, a volt tanítványok: nevében pedig Imre Sándor egyetemi tanár mondtak búcsúbeszédet* A gyászszónokok méltatták Sohneller István tanári pályájának kimagasló esemény ölés azokat az érdemeket, amelyeket a magyar pedagógiai és psziahológiai tudományok terén szerzett, Sohneller István először evangélikus teológiákon működött és 1894-ben nevezte 1« Ferenc József a pozsonyi egyetem tanurává. Tanári működése uj irányt jelentett a magyar neveléstudomány müvelésében, Hires volt arróft, hogy nem a tanitási módszert tartotta f ontosnak, hanem a személyiséget, aki a módszert alkalmazza, 1917-ben megbízást kapott egy ő általa tervezett gyakorlati középiskola felállítására és utána a háborU alatt utolsó magyar rektora volt a kolozsvári egyetemnek. Méltatták a szónokok S

c

hneller István fiatalos energiáját, amellyel ellentállt a román hóditásnak és amellyel a kolozsvári egyetemet Szegedre átmentet te

0 Szegeden 1923-ig tanitott az egyetemen, nyugalomba vonulás áigo A gyász be szedek elhangzása után Schneller István koporsóját a gyászkocsira tették, megélekult a gyászmenet. Elől a koszoruvivő kocsik haladtak, majd a gyászkoosi, amelyet a család és a nagyszámú tisztelők serege követett, Schneller István kopor'óf&ját a szitáló esőben a gyászkar énekének hangjai mellett hantolták el./MOT/j, DARÁNYI GYULA PROFESSZOR ELŐADÁSA A NEP-BEN, A Nemzeti Egység Pártja képvis előtagjainak felkérésére pénteken délután a Nep Esterházy-utcai épületében dr. Darányi Gyula, a Pázmány Péter Tudományegyetemen a közegészségtan tanára ismertette a nagyszámban egybegyűlt képviselők előtt az átöröklés, eugénia, a sterilizáció és a faji kérdés mai tudományos állását,/MOT/Jc MENNYIT ŐRZÖTT MEG A MfeGYÁRSÁG EREDETI VÉRTULAJDONSÁGAIBÓL, A Turáni Társaság péntekr-délután tartott ülésén dr. Jeney Endre tartott nagy érdeklődéssel kisért előadást a fajkutatásokról és a vércsoport vizsgálaté' • ról. Hangsúlyozta, hogy egyénekre alkalmazható következtetéseket vércsoport vizsgalattal sem lehet levonni, ennek alapján sem lehet senkit sem egy faj tagjai közé besorozni, vagy azok közül kizárni. Jellegzetes csupán a vércsoportok százalékos megoszlása a népfajon belül, de ez is csak'akkor, ha elegendő nagyszámú vizsgálatra támaszkodva állapították meg. Minthogy az összes örökölt tulajdonságok között éppen a vértulajdonságok átvitele az utódokra követ^hető a legpontosabban a vértulajdonságok százalékos eloszlása mindaddig tevését változik, amig a faj idegen népfajokkal nem keveredik. Az eredeti vértulajdonságok akkor szorulnak háttérba-, ha az ü egen népfajok nagyobb mórtéli)en képesek átörökíteni vértulajdonságaikato A magyarság több mint ezeréves állandó keveredése dacára, feltűnően megőrizte vértulajdonságainak ázsiai elemeit. A cseremiszek, burjátok, mongolok, mandzsuk, kirgizek, törökök, tatárok, üzbékek. baskirok, votjakok, permiákok után arraagyarok állanak legközelebb a "B" vérpólushoz a Strenk-fél vérgenográf iai hároms zögben, közel az észtek, lettek, finnek és japánok jellegzetes helyeihez, A másik bil zonyiték^ hogy á^magyurság megőrizte eredeti vértulajdonságait Wellisch ibécsi fajbiológiai kutató szolgáltatta, aki vizsgálatai alapján megállaKpitotta, hogy mig Budapest lakosai csak 40-#-ban őrizték meg vértulaj\jdons

ágaikat, addig a vidék 88-#-a ma is magyarnak tekintheto./MOTJ,