Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2
1939-01-17 [197]
POLITIKA /Folytatás/ /w-* - A közelmúlt napokban - mondotta vitéz Imrédy Béla miniszterelnök - a vidéket jártam. A Délvidéket és másfél nap alatt az országnak meglehetősen nagydarab földjén jártathattam végig tekintetemet. És most, visszatérve ebbe a meghitt körbe, amely a főváros reprezentánsait gyűjti egybe, meg kell állapitanom, hogy a magyar egység valóban a megvalósulás utján v< + n. /Ugy van, ugy vanl Nagy taps,/ - Ugyanazokat a hangokat, rezonanciákat kaptam ma is,^ ugyanazok a szavak csillogtatták meg a szemeket Budapesten, mint Baján vagy Pécsett, - Azt látom, hogy az országban - hála Istennek - végre kezd elismerést kapni a komoly, nemzeti,jobboldali keresztény politika, /^lt.lános helyeslés és taps,/ Ennek az országnak lakosai - bármennyire mondják is, hogy politikus nemzet vagyunk - igen nagy részükben nem törődtek idáig a politikával, csendesen ültek otthonaikban, végezték a munkájukat, hem hallatták elég gyakran szavukat és ez azt a látszatot keltette, mintha kis ügyeskedők vagy hango3 csoportok képviselnék az ország. valódi közvéleményét. - Ez a hsllgatás volt talán egyik oka annak is, hogy az egész országban egy tőlünk idegen szellemiség, tőlünk idegen gazdasági hatalom terpeszkedett el. Kényelmesek voltunk, nem kerestük meg egymást, nem merítettünk egymás szeméből bátorságot s nem járultunk hozzá ahhoz, hogy olyan szellemi és gazdasági élet teremtődjék meg, amely valóban méltó a régi magyar hírnévhez, - Most végre kezd az emberek szeméről lehullni a hályog és kezd a szivekből a közöny köde eloszlani. Végre ott tartunk, hogy mi dolgozó, nemzetien, keresztényien érző magyarok találkozunk, összeforrunk és egyek vagyunkl/^iharos tfips ós éljenzés,/ -A főpolgármester ur beszél e visszhangja volt azoknak a felszólalásoknak, amelyek december 15-én a Keresztény Községi Párt helyiségében hangzottak el akkor, amikor először jött össze ez a két tábor, amely ma - merem állítani - egy tábort alkot, /ügy van, ugy vaní Éljenzés*/ - Ez a tábor fogja vinni a fővárosban annak a politikának zászlaját, amely immár az egész országban elindul a maga hóditó útjára. Ez a tábor fogja a fővárost azzá az igazi keresztény metropolissá tenni, amelyről valamennyien már évtizedek óta álmodunk és büszke vagyok, hogy szerény erőimmel hozzájárulhattam ahhoz, hogy az az egység, amely a lelkek mélyén már megvolt, most végre határozott formákat öltött, - Amint a fővárosban sikerült, remélem, ugyanúgy az országos politikában is sikerül majd megvalósítani a gyökeres jobboldali reformpolitika jegyében élő tömegek összefogását. Ez volt az egyik, talán főinddka annak, araiért néhány nappal ezelőtt a Magyar Elet Mozgalom zászlaját kibontottam. Akkori felszólalásom éppen CSL lléry András barátomnál, a Kereszten, Községi Párt elnökénél talált a legékesebben szóló visszhangra, w ügy érzem, hogy most vízióban e gyütt vagyunk, egyet akarunk és én bármikor szivesen állok rendelkezéstekre, ha arra szükség lesz. Nagy megelégedéssel állí^pitom azonban meg, hogy - hála Istennek a fővárosban aránylag jól mennek a dolgok és ennek következtében nincs nagyon szükség arra, hogy a főváros kérdéseivel foglalkozzam, - mindenesetre sokkal kevesebb, mint országos vonatkozásban. Hálásan köszönöm nektek, hogy ez igy van, /Folyt,köv,/
