Magyar Országos Tudósító, 1939. január/2

1939-01-24 [197]

- — ELVÁLT ASSZ ONY NEM VÁLIK ÉRDEMÉTLENNE A TARTÁSDÍJRA, HA UDVARLÓJA VAN, Az elvált asszony végleges nőtartásdij iránt indított pert volt férje ellen. Az alperes a kereset elutasítását kérte olyan indokolással, hogy volt felesége bizalmas kapcsolatot tart fenn egy idegen férfivel, ennélfogva érdemetlenné tiélt a tartásdíjra. A bíróság ezirányban bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek során megállapítást nyert, hogy a szóbanforgó férfi a fel peresnőnek több év óta csakugyan udvarol. Egymást nyiltan és sürün meglátogatják, az asszony ajándékokat fogad el az udvarlójától és annak megbizásából és számlájára többször bevásárlásokat végez. A tanúkihallgatások során vallomást tett az udvarló is, mégpedig olyan értelemben, hogy noha ezidelg nem Ígért házasságot a felperesnonek> de nincs kizárva, sőt lehetséges, hogy feleségül fogja őt venni. Ezek^tán a kűri a végítélettel marasztaló Ítéletet hozott, a férjet kötelezte a végleges tartásdíj megfizetésére, mert az asszonyt nem találta érdemetlennek a tartásdíjra. Az Ítélet indokolása szerint a héf zasság megszűnése következtében a volt házasfelek egymással szemben hűséggel nem tartoznak. Az állandó birói gyakorlat szerint a házasság megszűnése után a nő tartásdíjra akkor válik árdemetlenné, ha társadalmi állásához nem illő, a közerkölcsiségbe ütköző, vagy a női tisztességet súlyosan sértő életmódot folytat. A perbeli tényállás szerint a felperesnő az idegen férfi udvarlásét mint olyan közeledést engedte meg, amely házasságkötésre vezethet. Az ilyen udvarlást elfogadhatja a no anélkül, hogy ezzel a közerkölcsiséget sértené. /MOT/ G. — - BALESET A BÜNTETSTÖRVÉNYSZÉKEN. Dr. Szőke Béla nyugalmazott miniszteri osztálytanácsos, m.kir. gazdasági főtanácsos 1937 december 23-án délután fél három óra tájban ügyvédjével a törvényszék Markó-utool székházából hazafelé igyekezett. Ebben az időben már munkálkodtak a takarítók és a büntetőtörvényszék előcsarnokát épp ekkor mosták fel, Dr. Szőke Béla a síkossá vált előcsarnokban elesett és súlyosabb sérülést szenvedett. Háromezer öt száz pengős kárt>óritési pert indított a kincstár ellen azon az alapon, hogy a nagy hideg ellenére elmulasztották a kövezeten megfagyott, vizréteget homokkal, vagy más, a jégréteg síkosságát megbzüntetó anyaggal behinteni. A kárért a kincstár, mint a törvényszék épületének tulajdonosa felelősséggel tartozik. Dr. Gáspár Mózes kir. törvényszéki biró előtt megtartott tárgyaláson a folyosót takarító munkások eskü alatt vallották, hogy a felperest figyelmeztették, vigyázzon, mert a kövezet csúszós. Ezzel szemben a felperes olyan vallomást tett, hogy ezt a figyelmeztetést egyáltalán nem hallotta, de nem is vette észre, hogy a lépcső frissen mosott ós rendkívül síkos. A törvényszék ezekután a felperest kártérítési keresetével elutasította. Az itólet indokolása szerint a baleset nyilván cs ok a felperes vigyázatlanságának volt a következménye, mert nem kellő körültekintéssel haladt a lépcsőkön lefelé és az előcsarnokon keresztül, Epp e vigyázatlanságának, illetve gondatlanságának az eredménye az is , hogy a figyelmeztetést nem hallotta és a folyosó frissen felmosott állapotát észre se vette. Hangsúlyozza még az Ítélet indokolása, hogy a takaritómunkásokat a felmosás körül semmiféle mulasztás vsgy gondatlanság nem terheli annál kevésbé, mert ezt a munkálatot cs ak akkor kezdték meg, amikpr már a hivatalos érák elmultak és a törvényszék épületéből a hivatalos egyének és a jogkereső közönség is eltávoztak, /MOT/ G.