Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1
1939-01-11 [196]
FREYS TáDTLER JENŐT ELMARASZTALTÁK NŐVÉRÉNEK TAR TASI. ECBLT3ÉGEIÉRT. Nemrégiben jelentettük, hogy az egykor dúsgazdag lovag Freystádtler Jenő tartásdij iránt pert inditott fogadott leánya Jákó Amália ellen, akit a biróság kötelezett is a teljesen elszegényedett Freystádtler Jenő számára havi tartásdij fizetésére. Most a budapesti királyi törvényszék egy ujabb tartásdij perrel foglalkozott, amelyben lovag Freystádtler Jenő, mint alperes szerepel. Somlár Zslgnondné perelte be a lovagot 5ooo pengő tőke és járulékai iránt, A felperesnő ezt a kereseti igényét abból származtatta, hogy az alperes elszegényedett nővérét éveken át tartotta azért, mert a lovag kötelezettséget vállalt úrra, hogy nővére tartási költségeit megfizeti. Lovag Freystádtler Jenő dr. Varrók Béla budapesti kir. törvényszéki biró előtt megtartott tárgyaláson a kereset elutasítását k'érie s azzal védekezett, hogy nővérének tartásdiját nem a saját személyében vállalta, hanem majdani örökösei nevében. Be is csatolt a lovag egy okiratot, amely arról szólt, hogy a lovag elhalálozása esetére kötelezi az örököseit, hogy Somiaménak a nővére tartásáért járó követelését hiánytalanul egyenlítse ki. E védekezéssel szemben a felperes azt adta elő, hogy a lovag által becsatolt okiratot csakugyan elkászitették 1937 október havában, mopedig azért, mert akkor a lovag súlyos beteg lett és attól tartottak, hogy meghal. Somiamé sürgette követelésének rendezését s ezért állította ki ezt az okiratot Freystádtler Jenő. A budapesti kir. törvényszék á bizonyítás adatai alap j ám. be iga-., zoltnak látta a felperes álláspontját ás ennélfogva Ítélettel kötelezte lovag Freystádtler Jenő alperest, hogy tizenöt nap alatt végrehajtás terhe melletttfizessen a felperesnek 5ooo pengő tőkét, ennek kamatait és 28o pengő perköltséget. /MCT/G. "NE DIRIGÁLJON ITT AZ ÜGYVÉD UR1" A budapesti központi járásbíróságon egy egészen kis jelentőségü. 15o pengős perben az alperes ügyvédje hangos jelenetet rendezett fmiatt, mert az eljáró biró egyik-másik kijelentésének jegyzőkönyvbe vételét megtagadta, A tárgyalás befejezése után az ügyvéd elfogultsági kifogást és kizárási kérelmet adott be a tárgyaló biró ellen. Panaszolta az ügyvád, hogy a biró oz ügyfél jelentétében olyan kijelentést tett, hogy az 1peresi üeyvéd már egy eszte.-rd'eje húzza a pert és alig hihető, hogy további érvelései eredményre vezetnek. De panaszolta az ügyvéd azt is, hogy a biró indulatos hangon rendreutasította, azt mondván: 1 " ne dirigáljon itt az ügyvéd ur, ezt csak az irodájában a kisasszonyával teheti meg!" A törvényszék az Ügyvéd kizárási kárelmét elutasította, mert beigazolást nyert, hogy az ügyvéd olyan kijelentések jegyzőkönyvbe vételét kívánta, íinelyek nem hangoztak el, A törvényszék végzése megjegyzi, hogy felesleges és félreértésekre adhat alkalmat minden olyan bírói nyi- . 1 átkozat, amelyből a biró elfoglalt álláspontjára lehet következtetést levonni, de ez még mindig nem alkalmas arra, hogy a biró elfogultságát . megállapítani lehessen. Természetszerű - mondja a végzés - hogy a biró lelkében mór az eljárás folyamán kialakult bizonyos meggyőződés, ami a fennforgó esetben annál inkább megtörténhetett, mert jogkérdésről volt szó, Egy r ébként a pervezetés körébe tartozik annak megállapitás a is ,hogy milyen kijelentéseket és nyilatkozatokat kell a jegyzőkönyvbe felvenni. Nem tekinthető elfogultnak a biró azért, ha valamely kijelentésnek a