Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1

1939-01-04 [196]

A HTTVÉNÉVE3 LYKA F./ROIYT ttíNEPSLTE A KISFALUDY-T ÁRSASÁG .A KisfaludyTársaság szerdán délután a Magyar Tudományos Akadémia előadótermében tartotta januári rendes felolvasóülését nagyszámú és előkelő közönség jelenlétében. Az ülésen Volnovlch Géza elnökölt, aki megnyitóbeszédében meleg szeretettel köszöntötte Lyks Károlyt, a társaság tagját, aki most töltötte be életének hetvenedik esztendejét. Méltatta Írói munkásságát s megállapította;, hogy értékes munkássága során az ujabb művészeti irányokat össze tudja kapcsolni a történeti fejlődós folyamával, a magyar művészet tanulmányát az általános művészettörténettel, lyka Károly szerzetesi buzgalommal*ól a szép tiszteletének - mondotta az alnök -se tisztelet terjesztésének,, A megjelentek lelkesen ünnepelték Lyka Károlyt, majd Kéky Lajos titkár jelentest tett a Kisfaludy Társaság december 18-án Komáromban tartott nagysikerű vándorgyűléséről. Ezután Petrovics Elek terjesztette elő a Greguss-blzottság előadói jelentésétc Az 1938« évi Greguss-érem odaítéléséről szóló jelentésében Petrovics Elek először azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy a lefolyt hat évi fctk^Lusban a magyar festészetnek mik voltak a jellemző vonásai. Egyik ilyen jellemvonás ként azt állapította meg, hogy a festők még határozottabban fordultak el a természethüséggel szembehelyezkedő absztrakt áramlatoktól és éppen pályájuk delelőjén álló, tehetségük éfcd*ségéhez elérkezett festőink olyan művészetet produkáltak, anely tulajdonképpen nem más, mint az impresszionizmusnak szabadabb és egyszersmind bensőségesebb, költőibb irányban való átírása,? A olk""*lus másik jellemző "vonás aként a faldiszitő festészetnek bizonyos fellendülését emelte ki, amely főként gróf Klebelsberg Kunó kezdeményezésére és az általa alapított római magyar kollégium működésére vezethető vissza. Az idevágó alkotások közül különösen Aba Nóvák Vilmos falfestményeivel és a párisi magyar pavlllon részére készített képsorozatával foglalkozott az előadó nagy elismeréssel, Rátérve a kitüntetés kérdésére^ Petrovios Elek előadta, hogy a Képzőművészeti Főiskola fanári kara Réti Istvánnak 1932-ben a székesfőváros részére festett; Kossuth képmását, a Képzőművészet 1 Társulat pedig Nagy Sándornál^ a pestazenterzsébeti plébániatemplom számára készített Szent Erzsébet-szárnyasoltárát és a templom szentélyét diszitő freskóit ajánlotta kitüntetésree Az előadói jelentés méltatta a két művész, munkásságát és ajánlott müveiket s megállapította, hogy a Kisfaludy Társaság mindkettőjük egész működését is, szóbanlévő munkált is olyan értékeseknek Ítélte, hogy mind Réti Istvánnak, mind Nagy Sándornak a Greguss éremmel való kitüntetését határozta el» Az egyhangú helyesléssel fogadott jelentés ismertetése után Volnovlch Géze. elismerő szavakkal nyújtotta át az ülésen jelenlévő Nagy Sándor festőművésznek a Greguss-érmet, amelyet a kitüntetett kiváló festőművész közvetlen szavakkal köszönt meg. A másik jutalmazottat, Réti Istvánt egészségi állapota akadályozta megjelenésében, de köszönőlevelét a titkár felolvasta* Á társaság és a megjelent előkelő közönség melegen ünnepelte a két művészt,, A továbbiak során Slk Sándor bemutatta Boros Rezső vendégnek Nietzsche költeményeiből készített négy műfordítását, Csengery János három eredeti költeményét olvasta fel, végül Sik Sándor Pázmány nyelvmüvészetéröl értekezetto Az előadókat a közönség melegen ünnepelte. A felolvasóülés után a társaság zárt ülést tartott, az ülésen a tagajánlásokkal és a február 5-1 ünnepélyes közülés tárgysorozatának meg állapit és ával foglalkoztak. A Kisfaludy Társaság egy rendes tagsági helyére a Felvidék költőjét* Mécs Lászlót ajánlja Sik Sándor, Harsányl Lajos és Hegedűs Lóránd, a levelezőtagsági helyre Hanklss János debreceni egyetemi tanártp a magyar irodalom külföldi ismertetése terén kifejtett buzgóságáért ajánlja Radó Antal és Csengery János. „ A Kisfaludy Társaság a választásokról jarniá* 31-1 közülésén dönt

c /MOTÁ'r-