Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1

1939-01-16 [196]

1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1939. január 16. RABLÓTÁMADÁSÉRT ÖTÉVI FEGYHÁZRA ÍTÉLTEK EGY MAGÁNHT VATALNOKOT. Vancsó János harmincnyolcéves magánhivatalnok ellen a budapesti királyi ügyészség rablás büntette cimén emelt vádat. A büntetőtörvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a lefolytatott bizonyítási adatok alapján tény­állásként a következőket állapították meg: Özv. Szigeti Jánosné tavaly április 2-án a déli órákban a Szondy-utca 57/c számú házba tért be és gyanútlanul haladt a lépcsőházban, amikor hirtelen egy férfi eléje top­pant, aki bőrbevarott drótfonattal többször a fejére, majd a kezére ütött. A. következő pillanatbon a rabló kitépte az asszony kezéből ennek fekete bőrtáskáját, amelyben 33o pengő volt s aztán a kapun keresztül az utcán futásnak eredt. Özv. Szigetiné segélykiáltására a járókelők üldözőbe vették a merénylőt, akit a Rózsa-utca sarkán elfogtak. Kezében volt még az elrabolt retikül is. Előállították a kerületi kapitányságra, ahol tö­redelmes beismerő vallomást tett. Azzal mentegette magát, hogy hosszabb idő óta kereset nélkül áll, a felesége ugyancsak régóta súlyos beteg, a nyomor és az elkeseredettség vitte a bün útjára. Kijelentette azt is, hogy a cselekményét rendkívül fájlalja, inkább elviselné, hogy egyik lá­bát elveszítse, mint ezt a bajt és szégyent, ami a merénylet folytán ér­te. Azt a beismerő vallomását a főtárgyaláson visszavonta. Tagadta a ter­hére rótt bűncselekmény elkövetését s azt adta elő, hogy ő tulajdonkép­pen gyermekkora óta fennálló detektiv-szenvedélyének az áldozata. Meg­figyelte az utcán - vallotta a vádlott - hogy özv. Szigetinét egy gyanús alak kiséri. Pár pillanattal később ez a gyanús alak futva menekült és kezében tartotta az asszony elrabolt kézitáskáját. Üldözőbe vette ezt az ismeretlen egyént, de kisiklott a kezei közül és a tőle elvett retikül véletlenül a kezéében maradt és ott volt akkor is, amidőn az összeverő­dött tömeg őt gyanúsította a ráblómerénylettei . A büntetőtörvényszék ezt az uj védekezést annál kevésbé fogad­hatta el, mert özv. Szigetiné a vádlottban teljes határozottsággal fel­ismerte azt az egyént, aki őt a lépcsőházban megtámadta f leütötte. De a többi tanú is súlyosan terhelő vallomást tett, A bir°sag ennélfogva bű­nösnek mondotta ki Vancsó Jánost rablás bűntettében s ezért ötévi fegy­házra Ítélte el. , Fellebbezés folytán a bud-pesti kir. Ítélőtábla dr. Morócza Dé­nes elnöklete mellett ma tárrgyalta ezt az ügyet, A táblai főtárgyaláson a vádlott az utolsó szó jogán több mint félórán keresztül újra kalandos detektívhistóriát adott elő. Arra is hivatkozott, hogy a bűncselekmény elkövetése idején egyáltalán nem volt nyomorban, a felesége se volt beteg. Abban az időben jelentős összegű készpénze volt a lakásán, takarékbeté­tekkel rendelkezett,, igy semmi szüksége se volt arra, hogy ilyen ocsmány bűncselekményt elkövessen. A királyi Ítélőtábla azonban a perbeli bizov nyitékok alapján lagyanosak megállapította a vádlott bűnösségét és az öt­éves fegyházbüntetést helybenhngyta. Az elitélt magánhivatalnok semmis­ségi panaszt jelentett be a kúriához. /MOT/ G. —- AKINEK NEM KELL A MAGYAR KENYÉR. Gesztenyés /Gergász/ Ferenc mészégető sellyei lakost a rend törvénybe üt­köző nemzetrágalmazás vétsége miatt a büntetőtörvényszók ötöstanácsa egy­hónapi fogházra Ítélte, mert a kocsmában szidalmazta a magyar nemzetet,. Azt állította többek között, hogy neki nem kell a magyar kenyér és szi­dnlmazt-i a magyarságot. A kir. kúria Kvassay-tanácsa dr. Balogh István koronaügyészhe­lyettes felszólalása után a vádlott büntetését háromhónapi fogházra emel­te fel, /MOT/ G.

Next

/
Thumbnails
Contents