Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1

1939-01-14 [196]

1. törvényszéki kiadás. Budapest, 1939. január 14. HALÁLOSVÉGÜ PÁRBAJ A VADŐR ÉS A VADORZÓ KÖZÖTT. Bessenyei Albert egy nagykőrösi vadásztársaság felesketett, okleveles vadőre tavaly május elsejére virradó éjszaka a vadászterülettel kapcsolatos erdőből lövöldözéseket hallott. Hajnali szürkületkor három társával közrefogták azt a területet, ahonnét a lövés zaja hallatszott és csakhamar megállapították, hogy az éjszakai lövéseket Vas Ferenc lajosmizsei notórius vadorzó adta le. Amikor közrefogták a vadorzót, egyik vadőr reászólt: - A törvény nevében állj .meg ÓB dobd el'a puskát í Vas Ferenc azonban nem engedelmeskedett, ellenkezőleg az egyik vadőrre rálőtt, a "golyó azonban szerencsére célt tévesztett. Bessenyei Albert észrevette, hogy az orvvadász újból megtöltötte a fegyverét és őt célbavette. Hirtelen lekapta Bessenyei Albert is a maga töltött vadászfegyverét és körülbelül hét lépésnyi távolságról rálőtt az orvvadászra, akinek testébe hatvannégy sörét fúródott s a .sérüléseibe belehalt. A kecskeméti kir. ügyészség szándékos emberölés büntette címén vádiratot adott Bessenyei Albert vadőr ellen, aki azonban a főtárgyaláson azzal védekezett, hogy ha nem teríti le ezt a notórius vadorzót ^ akkor. Vas Ferenc ölte volna meg őt és igy a fegyvert jogos önvédelemből használta. A kihallgatott tanuk vallomása után a törvényszék megállapította a jogos önvédelem fennforgását és ez alapon Bessenyei Albertet a vád alól fölmentette. Fellebbezés folytán a budapesti kir. Ítélőtábla dr. Dusárdy István tanácselnök vezetése mellett tartott fellebbviteli főtárgyaláson az elsőbiróság fölmentő Ítéletét helybenhagyta. Dr. Lukács János kir. főügyészhelyettes az itélet ellen semmisségi panaszt jelentett be a kúriához. /MOT/ G. — AZ ÁLLAMI REND ERŐSZAKOS FELFORGATÁSÁRA IRÁNYULÓ SAJT ÓVAT SÁG. Kocsárd /Kupfersteiner/ Manó szombathelyi épitészmérnök, az ottani Nemzeti Front szocialista néppárt vezetője pártgyülést akart tartani, de a hatóság a korábban engedélyezett gyűlést az izgatott hangulatra való tekintettel utóbb betiltotta. Ezt a betiltást Kocsárd mérnök ugy hozta híveinek tudomására, hogy egy röplapot nyomatott. Ennek tartalma miatt az ügyészség az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására irányuló sajtóvétség miatt eljárást Indított ellene. A győri törvényszék ötöstanácsa az építészmérnököt felmentette a vád alól, azonban a szóbanforgó röpirat elkobzását mégis elrendelte. A bejelentett semmisségi panaszok-folytán a kir. kúria dr. Kvassay Gyula tanácselnök vezetése mellett tárgyalta ezt az ügyet és dr „ Kéler Béla kir.^koronaügyészhelyettes felszólalása után a röplap elkobzására vonatkozó itéletl rendelkezést jóváhagyta, de egyébként megsemmisítette az ötöstanács Ítéletét, bűnösnek mondotta ki a vádlottat a vádbe li cselekmény elkövetésében és ezért ötszáz pengő pénzbüntetésre Ítélte, A kúria Ítéletének indokolása hangsúlyozza, hogy az inkriminált röpirat alkalmas arra, hogy az olvasó, főként a kevésbé müveit falusi nép lelkületében indulatot váltson ki, a felforgató eszmék felé terelje, vagy legalább is elégedetlenséget keltsen a fennálló törvényes rendelkezésekkel szemben. Ezért meg kellett állapítani a vádlott bűnösségét, annál is inkább, mert a vádlott müveit, intelligens egyén, tehát tisztában lehetett az általa fogalmazott és kinyomatott röpirat felforgató célzatával. /MOT/ G.