Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1

1939-01-12 [196]

-Ugyanekkor hármas minőségemben meg kell emlékeznem e­zekről a sajnálatos ködfoltokról. A is gutóbbi napokban komolyabb politi­kai összejövetelen elhangzott az a kitétel, hogy Magyaiország sofort­programmja nem lehet más, mint az ország függetlenségének fentartása min­denkivel szemben és minden körülmények között, - A felszólaló államférfi azt is elmondotta, hogy amikor fele­lős állásban volt/ sohasem tapasztalta, hogy külföldi h at.ilom részéről, elsősorban olasz barátunk részéről, beavstl-ozás történt volna a mag:; ar politika ügyeibe, - Azonnal meg kell jegyeznem, hogy én is ím erem többéitkevésbbé az elmúlt 2o esztendő kormányz atának történetét, beleértve & utolsó hó­napokét/ £Ő—<t napokét is és örömmel áll <p ithatom meg e téren a folytonos­ságot, vagyis azt, hogy én sa. tapasztaltam sohasem, hogy külföldi hata­lom beavsfc kőzni óhajtott volna a magyar belpolitika ügyeibe,Ehnélfbgva meg ki 1 állap itaaom, hogy az a célzás, hogy nem Olaszor&ág, de esetleg más külső hatalom ak^rt volna beleavatícozni Magyarország belügyeibe, téves és nem szolgálja az orsz ág érdekeit „Nem isierek államot, melynek kormánya, vagy mérvadó tényezői olyan ügyeinkhez hozzászóltak volna, a­melyeknek elintézése kizárólag ránk tartozik, - Elhangzott az a megállffvitás is, hogy Magyarország sorsa attól függ, akadnak-e bátor magyar férfiak, akik tekintet nélkül arra, hogy mit hoz a maguk egyéni jövője, csak az ország érdekét nézik és mennek a maguk utján* - Minden magyar ember, akit a sors belesodort az orsz ág kor­mányz ás áb a, caak az ország érdekeit nézi. Felelős magvar politikus nem j3 megy a-magú egyéni utján. Mi az ország közérdekeinek utján haladunk. Ezzel kapcelatban iga-án megnyugtathatok mindenkit, hogy nálunk megvan és meglesz 8 cselekvés és a bátorság kifelé és befelé egyformán és min­denkivel szemben,/Hosszan—tartó nagy taps és éljenzés/Különösen akkor fo­gunk sarkunkra állani, ha azt tapasztaljuk, hogy akadnak egyesek, ácik rémlátásokkal vagy rémmesékkel óhajtják a kormány külpolitikai vonalve­zetését és ezzel a biztos és mindjobban kitáruló magyar jövő lehetőségeit meghiusitani. 'i -ösz inte, mélyen átérzett aggopida^mmal lát om, hogy akkor, ami­kor az olasz kormány feje csak néhány órával ezelot t újból és határozot­tan leszögezte, hogy az olasz politika végső célja az iga ságra felépitett béke felépítés e volt és marad, akkor egy olasz lapban - a Popolo d'Italia­ra gondolok - megjelent cikken keresztül k magyar-olasz baráti kapc© la­tokat igyekeznek megvitatni; amikor a tiémet birodalom feje csak ma fej­tette ki azt a reményét, hogy sikerülni fog létrehozni Európában azt a bé­két, anely a \íe gnagyobb mértékben megfelel a népek természetes és jogos érdekeinek, akkor ezt a máedik barátunkat is, aza? a nómetbirodalmát pró­bálják-olyan polémiákkal elkedveíleniteni, amelyek] kiindulási pontja ­/Folyt, köv/ -1

Next

/
Thumbnails
Contents