Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1
1939-01-12 [196]
k TAH3iiaa.0MTuDCa.ANYI TÁRSUL,.! ÜLÉSE, A Magyar társadalomtudományi Társulat csütörtök délutáni ülésén V/eis István miniszteri osztályfőnök tartott előadást a jövő vármegyéjéről, A Társulat ülésé n megjelent Jaross Andor miniszter, Órffy Imre felsőházi tag, Holota János és'püssy Kálmán felvidéki képviselők, Korláth Endre Ung-és tí ereg- vármegyei főispán, Benisch *rtur tankerületi főigazgató, Torma Domokos miniszteri osztálytanácsos és nagyszámú érde; ló'do közönség. Ruber József elnöki megnyitója után Weis István előadásában először a megye közigazgatáspolitikai fogalmával foglalkozott, majd a magyar vármegye fejlődését ismertette, és rámutatott arra, hogy a megye megértését az teszi nehézzé, hogy nálunk a megye nemcsak községszövetség, hanem a régi nemesi vármegye társadalmi hagyományait folyt.-t^. társadalmi szervezet is. Zavarólag hat az a körülmény is, hogy kifejezetten agrár jellegű területek, mint az alföldi városok tanyavilága történeti okok miatt nélkülözi a megyei szervezetet,, A vármegyei képviseletben a kisgyűlés! rendszer javulást hozott, de felesleges a t öbbszázf őnyi közgyűlés fenntartása, A vármegyei végrehajtó szervezet rövid ismertetése után V/eis István vizsgálat alá vette a vármegye és a többi közület viszonyát. Megállapította, hogy a vármegye teljes függésben van az államból: pénzügyileg önállótlan, ti sztiv seló'it az lllam. i'izeti, minden fontosabb határozat fellebbezhető, vagy Jóváhagyásra szorul és az állami szervnek, a főispánnak döntő szava van mindenben c ^zzel az alárendeltséggel szemben túlzott a vármegye érvényesülési lehetősége a területén lévő közá gek teleintetében. A vármegye tehát - mondotta az előadó - jelenlegi forrt.ji-ban és tartalmával nem alkalmas a közeljövő nagy feladatainak megoldására, azonban annyi eleven erőt és értélet rejt magában, hogy ezeknek az erőknek felszabadítása esetében döntő szerepet játszat a nemzet jövő sorsának -. kialakításaban„ A jövő vármegyéjének községszövetségi jellegét Leli előtérbe helyeznie és meg kell változtatnia szociális struktúráját. Éppen a le nagyobb megye példája bizt ató abban a tekintetben, hogy a vármegye be tud kapcsolódni nagy tömegmozgalmakba is. Nem szabad elzárkóznunk a viszonyok indokolta józan területrendezéstől, amelynek során az agrárjellegű városokat be kell olvasztanunk a vármegyébe. Munkaképessé kell .tennünk a létszámban csökkentendő képviseleti és a végrehajtó szervet, A kinevezési rendszer jobb közigazgatást tesz lehetővé és legfeljebb az alispán és a tószti-főügyész állásat kellene választás utján betölteni, A vármegyei szervek hatáskörét ugy kell megállapítani, hqy a vármegy e csak olyan feladatokat valialjon, amelyeknek ellátásra képes e Kifejezetten vármegyei feladat lehet a jelentőségében most annyira megnövekedett szociálpolitika és népjóléti igazgat ás c A járások kérdésének érintése után Weis István hangoztatta,, hogy a vármegyét a dinamikus változás eszközévé kell tennünk. Lehetetlenig az, hogy amikor minden irányban gyökeres reformok indulnak, ebben a vonatkozásban évtizedek meddő erőfeszítései után ne történjék elhatározó lépés, A nagy tetszéssel fog d ott nagas szinvonalu elodás után megindult vitában Korláth Endre kérte, hogy az előadást a Társulat minél széw leaebb körben ismertesse es igy lehetőség nyiljék a kérdés nyilvános megvitatására, Benisch ^rhur történelmi adatokkal egészítette ki a vármegyék képét, Szombitfalvy György peaig hangoztatta, hegy az ország közvéleménye nincs megelé & edve a mai vármegyét il„ A vármegye kérdését szociológus módjára kell a szőnyegre vetni és vizsgálni kell, vájjon a ma» gyar történelem által kialakított vármegyei szervezetnek mi az igazi funk' ciója, funkcióját a nemzet egésze érdedében jól és eredményesen fejti-e ] Vi, vagy pedig gátolja és akadályozza a magyar életet. Ha igy vezetem fel • a kérdét, akkor azok is kénytelenek elismerni, hogy e tekintetben súlyos bajok vannak, akik a mai vármegyének védelmére akarnak 'lenni, A reformnak odáig kell mennie, hogy ki kell küszöbölni a vármegye funkcióit gyengítő, lassító, vt-.fiy .ellanvhitó tényezőket. /Polvt- köv./
