Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1

1939-01-10 [196]

/Pestvármegye közgyűléséé Folyt a t á s. 2 •/ - Külföldi Ígéretek - mondta - nem szolgálhatnak egy nemzet léte alapjául. Erőt kell mutatnunk, s eredményes külpolitikának az erő és a belső konszolidáció az előfeltétele. Viszont meg kell állapítani, hogy nyugtalanító jelenségeket látunk. Egészséges reformókat csak az évezredes tradíciók alapján lehet hozni. Meg kell maradnunk azon az'uton, amelyet a híres nagy reform-országgyűlések gelöltek ki számunkra. Helyes, hogy a kormány az összetartás szükségességét hangsúlyozza. Igenis, becsületes magyar embereknek mind össze kell ma fogniok, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelvet beszélnek. De nem hinnem, hogy ne lenne aggodalom mindegyikünk lelkében, araikor Itt népcsoportokról beszélnek és másfelé akarják például vezetni a becsületes magyar németséget, mint amely uton idáig a magyarokkal együtt haladt. /Általános helyeslés./ Ezután a közgyűlés az alispáni jelentést elfogadta, s megkezdték a tárgysorozat tárgyalását, amelynek során vitéz Marton Béla képviselő gróf Teleki Mihályról, az újonnan kinevezett földmivelésügyi miniszterről mondott a közgyűlés helyeslése közben, - elismerő szavakat, A Teleki név egybeforrott már Pestmegye életével és gróf Teleki Mihály nemcsak a születés, hanem a jellem és tudás arisztokratája ls •' Rá vár a hivatás, hogy a magyar föld vajúd? nagy problémáját megoldja. Tudjuk, hogy földre van szükség és a dolgozó magyarság földlgényet ki kéli elégíteni, egészséges középbirtokokra és kisbirtokokra van szükség, mert ez "a réteg lesz az a magyarfajta, amely összenő és idáig is össze volt nőve a magyar földdel. Ki kell nyitni a kúriák kapuit és " a magyaroknak kell élére állni ok annak a mozgalomnak, amelynek a célja, egészséges földmegoszláis megteremtése, A jobboldali gondolat az arisztokrata gondolat és a helyes birtokpolitikának nem elproletariaálódás lesz a következménye, hanem a magyar népnek a felemelése, /Ugy van! Ugy van!/ Gróf Serényi Miklós - miután a. közgyűlés a megye költségvetését elfogadta, arranézve nyújtott be határozati javaslatot, hogy a Uzottsági tagok utazási költségeit térítsék meg, a közgyűlés azonban a főispán javasiára napirendre tart efölött a kérdés fölött, mert még nem telt el háirom hónap azóta>, hogy az ebben az ügyben felterjesztett kérelmet elutasították;, Szóbakerült a vármegyei autók használatának kérdése is, amelyet ugy szabályoztak, hogy azt elsősorban a főispán és az alispán használhatja és kilomóterenkint huszonöt fillér a használati dlj. Érdekes volt vitéz Endre László alispánnak a megye mezőgazdasági helyzetének előmozdítására tett bejelentése. A megye hozzájárult, hogy Kiskunhalas városban körzeti bikaistállót állítsanak fel és ahhoz segélyezéssel járuljanak hozzá, de ezentúl ls a megy-e 50-60' uj apaállatot szerez be és előmozdítja a. községi bikaistálló epitését. Általános rendelkezéseket foganatosítanak a sertéspestis elleni oltásokra, nagyarányú vágóhíd építkezés indul meg megyészerte, különös gondot fordítanak a népies törzskönyvelésre, általában Pestmegye állattenyésztését minden vonatkozásban kiválóbbá, nemesebbé kívánják tenni. Bejelentette az alispán azt is, hogy a tanyai közigazgatás megkönnyítésére bevezetik a tanyai központok felállítását. A közgyűlés után a. . ,» • ~

o törvényhatósági bizottság tagjai a megyeháza udvarára mentek, ahol dr.Blaskovich Lajos főjegyző ünnepi beszéde után leleplezték azt a fehéíjtaárványtáblát,amely az elmúlt esztendő nagy eseményeiről emlékezik meg, s arany betűs kiírásban hódol a megyei rendszer megteremtőjének, dicső Szent István királyunknak, Külön sorok emlékeznek meg Kölcsey Ferenc, a Himnusz halL hatatlan költőjének érdemeiről és arról., hogy az 1938-as év volt^az, USamikor az elszakított Felvidék egy része Magyarországhoz visszatért, \i /Mnw/ri