Magyar Országos Tudósító, 1939. január/1
1939-01-09 [196]
— ZU A MAGYAR KIRÁLYI KÚRIA TELJES ÜLÉSE.../l. folytatás./ telmében arra hivatott törvényhozási tényezők törvén/ szabta formában megnyilvánuló akaratából, hanem más ut-on kívánja megváltoztatni az állam, és-a társadalom törvényes rendjót. - -Csak közvetve érdekel bennünket az egyesülési szabadsággal elkövette tt.-visszaélések megtcrlásáról szóló 1938: XVTI.t.c. Ez a törvény ;az' egyesülési szabadság alkotmányunkban gyökerező alapelvének épségben - jártasával igyekszik gatat--vetni az ezzel a szabadsággal űzött visszaéléseknek.- Alaptétele a törvénynek az, hogy az egyesületi tagsági köteti ezettság vállalásának egyetlen jogszerű, nyilt és tisztességes módja : az egyesületbe való belépés. Minden, ami ezen a tényen' túlmegy ellentétben áll a nyíltság és á tisztesség követélményeivel. Éppen ezért tilos a törvény értelmében az illető párthoz, egyesülethez, vagy szervezethez való tartozás, a vezetőség 1 rányával való engedelmesség vagy más kötelesség megerősítésére esküt, fogadalmat, ünnepélyes Ígéretet vagy bármily más olyan nyilatkozatot megkívánni, amely lelkiismeretben lekötelezettséggel jár. - Az állami rend megóvása végett szükséges sajtójogi rendelkezésről szóló 1938: XvTII.t.e. nem lép fel azzal az igánnyel, hogy a sajtó t.rén mutatkozó összes visszásságokat orvosolja, hanem csupán arra szorítkozik, hogy sajtójogunk két kirívó hiányosságát megszüntesse. Az 1914 évi sajtótörvény nagy hiányossága, hogy a s ajtórendószeti köteles példánynak a terjesztés megkezdésével egyidejű bemutatását Írja elő. Ezz el szemben az uj törvény értelmében a köteles példány bemutatásának már a többszörözés befejezésével kell megtörténnie. Az időszaki lapok terjesztése ennek meg örténte után már akadálytalanul megkezdhető. Ellenben a^nem időszaki sajtótermékek sajtórendészeti köteles példányának bemutatása és terjesztésének megkezdés,? közé f . a törvény bizonyos kötelező i dőszakot iktat, amelynek tartQmá *a'''öajt ó.termé?k terjedelmétől függ. Eráekes sajtójogi újítást tartalmaz a törvény azon szoleasza, anely szerint nem időszaki sajtótermék lefoglalását, elkobzását, valamint az érte fe1 elős személyek felelősségre vonását nem akadályozza az a körülmény,hogy a terjesztés megkezdése nem következett be. Figyelemre m éltó u jitás a a törvénynek, hogy lehetővé teszi a bíróság számara a nyilfirános an tartott tárgyalásról szóló sajtóbeli tudósítás megtiltását, • lehetővé válik a tárgyalás nyilvánossága pörjogi garanciájának fenntartása anélkül, hogy ez a nyilvánosság egyúttal a sokszor nem kívánatos sajtóbeli hyilvánosságot is jelentse, -Örömmel emlékezem meg a visszacsatolt felvidéki területeknek az ország igazságügyi szervezetébe történt beillesztéséről, illetve viszszahelyezéséről, a magyar szent koronához visszacsatolt területen a polgári pörös eljárás szabályozásáról, valamint ugyan e területen a magyar polgári büntető bíráskodás működésének megkezdése tárgyában kibocsájtott r endelkezésékről. -Bármennyire örvendetes már m^ga az i s, hogy a szóbanforgó rendelkezések megtételére egyáltalán sor kerülhetett, - mégis bizonyos aggodalmat és idegenkedést kelt egyes szervezeti intézkedéseknek rendeleti uton való megtétele, ha e részban a törvénybeli felhatalmazásra, az 1938 évi XXXIV. t^c-re lehet is hivatkozni. Ilyen rendelkezések: kir. bíróságok és kir* vádhatóságok felállítása, jelesül réglek visszaállítása, ujak szervezése - az itélőbirói és kir. ügyészi állásokra alkalmazáshoz szükséges képesítés megállapítása, - és foként kir. itélőbirói és kir. ügyészi tisztségek - habár csak átmenetileg is - miniszteri megbízás alapján való gyakorolhat ás a. Tr. Töreky Géza, a kúria elnöke a továbbiak során részletesen ismertette a magyar királyi kuri a mult évi ügyforgalmát, /MOT/G,
