Magyar Országos Tudósító, 1938. december/2
1938-12-19 [195]
FŐVÁROS ILLYEFALVY I.LAJOS SZÉKFOGLALÓJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN. A Magyar Tudományos Akadémia II,osztálya hétfőn délután Karnis Gyula titkos tanácsos, osztályelnök elnöklétével ülést tartott. Az ülésnek különös jelentőséget adott, hogy Illyefalvy I,Lajos, a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója, az európai hirü statisztikus székfoglaló előadást tartott, amelyben áruforgalmi adatok alapiján rendkivül érdekesen és tanulságosan ismertette Budapest jelentőségét hazánk őstermelése szempontjából-. Fejtegetései során ismertette, hogy a székesfővárosba évente átlag felhozott 63 millió métermázsa súlyú és 1,800; millió pengő értéket képviselő árumennyiségnek több mint fele /55$/ a bányászati és kohászati termékre esik; második helyet az őstermelés foglalja el 17 millió: . métermázsányi árufelhozatallal /27$/ amelynek összértéke mintegy 620 millió pengő, A főváros élelmezésében a mezőgazdaság két legfőbb terméke: a kenyérmagvak és az élőállatok játszák a legnagyobb szerepet, Megemlítette az előadó, hogy Öt év átlagában évente a gabonanemüekből 4 és egynegyedmillió mázsa, élőállatból és húsárukból 1,350,000 métermázsá|érkezett Budapestre, közel ugyanennyi mennyiséggel vesznek részt a felhozatalban a különböző élelmicikkek is, A belföldön forgalomba kerülő búzamennyiség mintegy 50$-át hozzák Budapestre, Jelentős szerepet játszik a főváros az ország állatfeleslegének átvételében is. Említésre méltó, hogy mig Budapest évente 670 e 000 élősertést vesz át a vidéktől, ugyanakkor az országból évente csak 160.000 élősertés kerül kivitelre. A s zárvasmahából évente átlag 49.000 érkezik a fővárosba, a fővárosba szállított 106.000 borjú hazánk borjufeleslegének több mint 98$-át teszi ki. Budapestre évente 63.000 métermázsa baromfi kerül, ez a mennyiség az ország élőbaromfi feleslegének 67$-a. Kimutatta az előadó hogy a f ővárosbaMtlag évente 316 o 000 métermázsa húsáru érkezifc, amelynek nagyobbik tételét a leölt baromfi képezi. Hazánkból az utolsó öt év átlagában évente 213,000 métermázsa vágott baromfit exportáltak; a főváros a vágott baromfiból 23$-ot fogyaszt el. Budapest évente 130,000 métermázsa húsárut vesz át vidékről^ a húsáru külföldre exportált mennyisége évente átlag 76,000 mázsa, ebből kitűnik, hogy a fővárosnak milyen fontos szerepe van a húsfogyasztás terén. Jelentékeny mennyiséggel szerepelnek a budapesti árufelhozatólban a száraz hüvelyesek, melyekből az ország termésének 30$—a kerül a fővárosba. Igen jelentős mennyisé get tesz ki a főváros élelmiszer felhozatalában a tej is: az utolsó öt év átlagában évente 1,600.000 hektoliter tej került behozatalra, A fővárosra évente átlag 112 o 00ü mázsa tojást hoznak fel, az export csak 95,000 mázsa. A fővárosba behozott évi 670,000 mázsa gyümölcsmennyis éggel szemben gyümölcs kivitelünk az utolsó öt év átlagában évente mindössze 370,000 mázsát tesz ki, vagyis a f ővaros az ország gyümölcsfeleslegére k 65$-át vette át. Hazai bortermelősünkneK Trianon óta szinte állandósult válsága mii;11 különös jelentőséggel bir Budapest nagymennyiségű borfogyasztása. A főváros 730.000 hektoliter bort vett fel, ez az ország borfeleslegének 75$-aj borexportunk évi átlagé, csupán 260,000 hektoliter .Friss zöldség és zöldfőzelék félékből minden esztendőben átlag 1,100.000 mázsa kerül a főváros piacaira. Alig sorolható fel az a so kféle termény, mondotta az előadó - termék és nyersanyag, amelyet a főváros hazánk mezőgazdaságától átvesz és értékesítésében döntőszerepet játszik. kindezek előrebocsátása után felvetette az előadó azt a kérdést, hogy vájjon mily en # arányba n j árul hozzá a főváros a magyar őstermelés összjövedelméhez. Értékes és újszerű számításai alapján a magyar őstermelés évi nyers termelési értékét az 1934/35, évek átlagában 2,103 millió pengőben állapitga meg, A vetőmag szükséglet, a takarmány fogyasztás és a trágyatermeles értékének levonása után az őstermelés évi valóságos termelési értéke 1,291 millió pengőre becsülhető. LA. /folyt, köv./
