Magyar Országos Tudósító, 1938. december/2

1938-12-19 [195]

HIV-.TOTT FÁLUVEZETQK HELYETT MA. MINDEN RÁTERMETTSÉG NÉLKÜL ASZFALTEMBEREK VÁLLALKOZNAK A FJ,LU-MUNKÁRÁ. A Falu- Gazdaszövetség vasárnap délelőtt Esztergomban tartotta ezéví rendes közgyűlését* A fővárosból érkező előkelőségeket az esztergomi Hősök Emlékmüve előtt Er"s István szentgyörgy mezei gazda üdvözölte, majd az üdvözlést megköszönve Mayer János ny. miniszter megkoszorúzta a Faluszövetség nevében a Hősök Emlékmüvét miközben a Levenetezenekar a Magyar Hiszekegyet adta elő. A kegyeletes aktus után a vendégek az esztergomi Katolikus Legényegylet székházába vohulf, amelynek dísztermében folyt le a Faluszövetség ünnepi közgyűlése. A közgyűlésen a be lügyminisztertRadocsay László főispán, a földmüvelésügy 1 minisztert Tomcsányi Gyula miniszteri tanácsos, Esztergom varos képviselőjét Kun^der Antal kereskedelemügyi minisztert Kovács Aladár miniszteri osztálytanácsos képviselték. Résztvettek a közgyűlésen Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula Esztergom polgármestere, Schandl Károly titkos tanácsos, Krúdy Ferenc, Csizmadia András és Plósz István or a zággyülési képviselők^ az OTI-t és aNéprajzi Mz\^eumot László József főmérnök, a Közegészségügyi Intézetet Bodor Antal gazdasági főtanácsos^ az Országos Mezőgazdasági Kamarát kalács Ágoston aligazgató, a Hangya SzÖ . etkezetet Bancsó Ferenc igazgió, az OKH-t'Wanke Gusztáv h. ige zgct ó és az OMTK-t Nagy Sándor igazgató képviselték. Nagyszámban vettek részt a közgyűlésen a visszacsatolt Felvidék községeinek kikdüldöttei is. A Faluszövetség vezetősége részéről megjelentek a közgyűlésen Br. Teölgyes István ügyvezető igazgató, Szekeres László dr. helyettes-jg azgató, Mayer Emil szerkesztéses Á goston Béla főtitkár, A közgyűlési Mayer János ny. miniszter elnökölt, ácl megnyitó beszédében mindenekelőtt megemlékezett a Felvidék visszacsatolásáról, majd hangoztatta, hogy nekünk példaképül szolgálhat a felvidéki magyarság csodálatos összetartása. Fejtegetései során többi között igy szólt: - Mi, akik a falu örömeinek, sorsának, bajának, szenvedéseinek, kereszt járásának, de munkájának is cselekvő részesei vagyunk: mi, akik nem könyvekből, hangzatos leirésokból és vasárnapi népboldogító falurohamozásokból ismerjük a falvakat, megállapítjuk, hogy a falusi népünk gondolatában e rendkívüli idők pogány szelleme máris rést vágott, S, hogy ez megtörténhetett, annak oka a. hit valló közszellem hiánya. Meg ! ell állapitanom azt is, hogy soha annyit nem beszéltünk és irtunk a falu. ról, mint ma. Soha annyira divatos nem volt a galura'járás, mint ma. Soha nem foglalkoztak annyit a falukutat ással, mint ma, sohasem bolcb gitották annyira a vicéket, mint ma. Mindez nem lenne baj, só't örvendetes dolog is lehetne. A baj azonban ott van, hogy a természetes és a hiv tott faluvezetó'k helyett - ilyenek; lelkész, jegyző,,- tanitó, birtokos, értelmes gazda, iparos - ma a legtöbbször minién rátermettség nélkül olyan aszfaltemberek vállalkoznak a falumuakárf, akik tarsokukban nem az igazi apostolok szerénységét, hitét, acélos akaratát, fanatikus fajszeretetét, hanem egyéni érdekeik szolgálását hordják. Ezek a faluportyázások sokkal többet rontanak, mint amennyit használnak, sőt kikezdték már népünk vallásos életét és erkölcsét is„ —A falu ellenségeinek munkáját megkönnyiti az a fájdalmas körülményes, hogy falusi viszonyaink suiyoaak, a közterhek nyomasztók és a szegénység is elgé/ nágy^ Éppen ezért az Ígérgetések sokszor termékeny talajra találnak népünk lelkében-. Nem lehet közömbös reánknézve az, hogy milyen módon boldogul és hogyan gondolkodik magyar testvérünk, E.:

y pillanatra se feledjük el, nogy mindent a falunál kell kezdenünk, mert, ha a falu gazdaságilag erős, a;.kor alkotmányos kötelességének is eleget tud tenni, de fogyasztó és felveképes is lesz. mely esetben felvirágzik az ipar, a kereskedelem ós adva van a kulturális fejlődés lehatőségé, l Odatörekszünk a Faluszcvetség luüködésér. belül, hogy boldoggá tegyük a | magyar szántóvető embert, a műhelyében Szorgos iparosi), hogy a nemzet mélL^tósógához mért kenyeret adhassunk mindenkinek és meg tudjuk teremteni az u intelligencia és a vezetőréteggel együtt az egységes szellemiségű magyarI ságot. V* /Folyt, kövo/