Magyar Országos Tudósító, 1938. december/2

1938-12-31 [195]

— MEGHOZTA A BÍRÓSÁG ELSŐ MARASZTALÓ ÍTÉLETÉT ILLIK VIKTOR, A HALÁLKOMP TULAJDONOSA ELLEN. Emlékezetes még az a nagyarányú szerencsétlenség, amely 1936 június 15én történt Illik Viktor újpesti halászmester és vendéglős kompján. A Beszkárt alkalmazottjai Illik'Viktornak a Népszigeten lévő halászcsárdájában összejövetelt tartottak, amelynek befejezése után a Duna holtágán Illik Viktor kompján akartak' átkelni. A túlzsúfolt komp egy kanyarodónál a vizbe merült, emiatt pánik tört ki a komp utasai között és sokan rémületükben beugrottak a Dunába és ott vesztek. A szerencsétlenségnek tizennégy halálos áldozata lett. Ismeretes, hogy Illik Viktor ellen az elhaltak hozzátartozói kártérítési pert indítottak. A törvényszék annakidején megállapította Illik kártérítési kötelezettségét teljes összegében, azonban a tábla a ' felpereseket kárigényükkel elutasította. Fölkerült az ügy a kúriához is, ahol a táblai itélet megváltoztatásával Illik Viktor kártérítési kötelezettségét a fölmerült károk ötven százaléka erejéig megállapította, Ezekután visszakerültek a peres iratok a további eljárás lefolytatása végett a törvényszékhez. Itt dr. Márffy István biró most hozta meg az első marasztaló Ítéletet abban az ügyben, amelyet Zámbó Eszter háztartásbeli asszony Indított Illik ellen. A felperes nőnek Zámbó Zoltán nevü fia is életét vesztette e kompszerencsétlenségnél. Keresetében előadta a felperes nő hogy magas életkora miatt munkaképtelen és a baleset előtt is elhalt fia tartotta el. A törvényszék a lefolytatott ujabb bizonyítási adatok alapján Ítélettel kötelezte az alperest, hogy végrelajtás terhével a halálos szerencsétlenség napjától kezdődően fizessen a ^falperesnek havi negyven pengő járadékot. A lejért részletek kamatostól egyösszegben fizetendők, a később lejárandó részletek pedig minden hó 15-en. Elmarasztalta még a biróság Illik Viktort 12oo pengő perkölt, ség, valamint a fölmerült szakértői dijak megfelelő hányadának kifizetésében is. /MOT/ G, VILÁGPOLITIKA A KISKÖZSÉG ELŐLJÁR ÓSÁGI ÜLÉSÉN, Március 12-én Mezőkomárom községi elöljárósága ülést tartott. Itt értesültek a község vezetői arról a nagy világpolitikai eseményről, hogy Németország Ausztriát magához csatolta. E hir hallatára a községi elöljáróság tagjai^abbahagyták az ülés tárgysorozatán szereplő, helyi jellegű ügyek elintézését es valamennyien a nagypolitika e szenzációs eseményét tárgyalták. Mindenki előadta ezzel kapcsolatos véleményét, majd megszólalt Radics Lajos kisbirtokos, a község helyettes bírája is, akit nyilas érzelműnek ismertek. Radics a világeseményekkel kapcsolatban olyan kijelentéseket tett, amelyek miatt a többiek felháborodással tiltakoztak, sőt az illetékes bűnügyi hatóságnál is jelentést tettek Radics Lajos kijelentéseiről. Az ügyészség nemzetgyalázás vétsége cimén indított eljárást Radics ellen, akit a győri törvényszék ötöstanácsa bűnösnek mondott ki és elitélte egyhónapi fogházra, kétszáz pengő pénzbüntetésre és háromévi politikai jogvesztésre. A bejelentett semmisségi panaszok folytán a kir; kúria Kvassaytanácsa tárgyalta ezt az ügyet és dr. Balogh István kir. korona ügy észhelyettes a büntette súlyosbítását kérte azért, mert a vádlott kijelentései annyira gyalázkodók, hogy a község elöljáróságát is megbotránkoztatta es az elhangzott rendreutasitás ellenére Radics még tovább folytatta magyargyalázó kiszólásait. A kúria a koronaügyész indítványa folytán a vádlott büntetését kéthónapi fogházra emelte föl, az egyéb mellékbüntetéseket azonban helybenhagyta. /MOT/ G.