Magyar Országos Tudósító, 1938. december/2
1938-12-28 [195]
-SZÁZ PENGŐS BANKJEGYEKKEL GYÚJTOTT BE A KÁLYHÁBA. _ Szántó Sándorné ószeres érdekes pert indotott a budapesti kir. törvényszék előtt. A Magyar Nemzeti Bankot perelte'be 2oo pengö^toke es járulékai iránt.'Keresetében előadta a felperes, hogy ez ev március 13-an a postatakarékpénztár Hold-utcai intézeténél felvett a betétkönyve terhére 3oo pengőt. Ezt az összeget a pénzintézet három darab szazpengos bankjeggyel fizette ki és az ószeres a százpengősöket egy újságpapírba csomagolta és ugy vitte haza. Odahaza egészen megfeledkezett a pénzről s tévedésből a kályhába az újságpapírba csomagolt bankjegyekkel gyújtott be. A három darab százas hamuvá égett. Később rájött e drága tévedésére, kiszedte a kályhából a hamut és a Nemzeti Bank rendelkezésére bocsátotta. Egyúttal előtérjesztette'azt a kérelmet, hogy a Nemzeti Bank terítse vissza a háromszáz pengőt, mert az elégett bankjegyek révén a Nemzeti Bank háromszáz pengővel jogtalanul gazdagodnék. Dr, Kőházy Endre budapesti 'kir. törvényszéki biró a tárgyalás . során tényállásként állapította meg, hogy a Nemzeti Bankja rendelkezésére bocsátott hamumaradványt kiadta vegyészmérnök szakértőjének, aki egy műszaki főellenőrrel megvizsgálta a hamut és megállapította, hogy a hamumaradványnak egy része csakugyan egy százpengős bankjegyből maradt viszsza. Az a kis darab hamu, amelyből ezt a tényt a szakértők megállapították, akkora volt, hogy az csak a százasnak kétszázadrészét képezte, A Nemzeti Bank előzékenységből kifizetett Szántó Sándornénak egy darab százast, aki azonban ezzel az Összeggel nem volt megelégedve, mert háromszáz pengőt követelt, mivel három darab százassal gyújtott be a kályhába. A kir, törvényszék a felperest keresetével elutasította. Az ítélet indokolása szerint a bankjegy elvesztése, megsemmisülése, vagy elpusztulása esetén elenyészik a Nemzeti Bankkal szemben az a'követelés, amelyet a bankjegy testesit meg. Nincs fontossága annak sem, hogy a Nemzeti Bank a felperesnek az egyik elégett bankjegy értékének megtérítésére száz pengőt fizetett. Ezt megtehette az alperes, mert vizsgálata alapján kellőképp igazolva látta egy darab százpengős bankjegy elégését és így a kétszeri fizetés veszélyét kizártnak tekinthette. De nincs olyan jogszabály, amely kötelezné a Nemzeti Bankot ilyen fizetésre. /MOT/ G. --- NÉVNAPI MULATSÁG EMBER HALÁLLAL. László János pákai tanyáján névnapi ünnepséget tartottak, amelyen résztvett Mezei Péter Pál ottani földmüveslegény is,'Ez a vendég a mulatságot többször megzavarta, mert mindenkibe belekötött; verekedett. Hiába intették csendre, bottal, karóval, vendégoldallal, bicskával fenyegetődzött és folyvást'azt hangoztatta, hogy megöl valakit'. Ezt a fenyegetését be is váltotta, mert a házbeliek közül László Sándort bicskájával mellbe szurta, aki meghalt. A kecskeméti törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson a vádlott részegséggel védekezett. A bizonyítási eljárás során megállapította a bíróság, hogy a névnapi mulatságom összesen negyvenen voltak és a halálos merénylet idejéig mindössze huszonnyolc liter bort fogyasztottak el. A tanuk is olyan vallomást tettek, hogy a vádlott nem volt öntudatlan részeg állapotban. A. törvény szék ezekután Mezei Péter Pál vádlottat szándékos emberölés büntette miatt nyolcévi fegyházra Ítélte el. Fellebbezés folytan a budapesti kir. Ítélőtábla Dusárdy-tanácsa dr. Pálos Hugó kir. foügyészhelyettes felszólalása után a törvényszék Ítéletét helybenhagyta. /MO T/ G.•
