Magyar Országos Tudósító, 1938. december/1

1938-12-14 [194]

A BÍRÁSKODÁS HELYZETE ÉS FELADATAI A NEMZETI SZOCIALISTA NÉMETORSZÁGBAN. - Goltner Dénes dr. kir. ügyész, egyetemi magántanár* előadása, Az Országos Birói és Ügyészi Egyesület szercián este a budapesti ítélőtábla épületének dísztermében előadóülést tartott, amelyen az egyesület tagjai - nagynevű birák és ügyészek - nagyszámmal vettek részt. Az ülésen Alföldi Dezső dr. társelnök, a budapesti ítélőtábla másodelnöke elnökölt, akinek rövid bevezetőszavai után goltner Déries dr, kir, ügyész, egyetemi magántanár tartotta meg mindvégig nagy érdeklődéssel kisért előadását: "A bíráskodás helyzete és feladatai a nemzeti szocialista Németországban" címmel. Az előadó mindjárt a bevezetésben bejelentette, hogy a témával kaposolatban csupán ténymegállapításokra kíván szorítkozni, anélkül, hogy bármilyen Irányban is kritikát óhajtana gyakorolni. Hangoztatta, hogy a jelenlegi nemzeti szocialista bíráskodási rendszert nem lehet megismerni és kellőképpen méltatni - a megelőző, ugynevezett"weimarl" bíráskodási rendszer ismerete nélkül, A weimarl rendszernek kétségtelenül súlyos hibái voltak, ez az egész rendszer válságba került ugy, hogy elodázhatatlanná vált annak gyökeres megreformálása. Sokan, kivált olyanok, akik nem ismorik eléggé^ a jelenlegi, nemzeti szocialista bíráskodás rendszerét, hajlandók azt vélelmezni, hogy a mostani Németországban nincsen bírói függetlenség. Ez azonban nem fedi a való helyzetet, a jelenlegi líémetorszagi bíráskodási szisztéma teljesen független, a kormányzat csupán annyit vár el tőle, hogy a nép valódi érdekelnek megfelelően működjék. Ennélfogva a mai németországi bíráskodás hűséges kifejezője a német nép szellemének. A jelenlegijjnémet biró ezen az egy korlátozáson belül teljesen szabadon kezeli a joganyagot, A mai német biró annál is inkább szabadon és függetlenül Ítélkezhet, mert a politikái jellegű pereket kivolták hatásköre alól. Mindenesetre tény azonban, hogy az átalakulás eredményessége tekintetében, legalábbis egyelőre, a vélemények eltérőek. Az előadáshoz Tóth László dr, kir, törvényszéki biró szólt hozzá, aki rámutatott, hogy a jelenlegi német és olasz államrendszerben s Így a bíráskodás rendszerében ls, elsősorbon a tekintélyi és a nemzeti elv jut kifejezésre. A két állam módszere közt az az egyedüli szembetűnő különbség, hogy a németek előbbtesen formálták meg az államkormányzás teóriáját s a nemzeti szocializmus csak ezután jutott uralomra, - az olaszoknál előbb győzedelmeskedett a faslo és csak azután alakult ki a kormányzati rendszer teóriája. Azt lehetne tehát mondani,hogy a némotek zárt teória alapján folytatják az államkormányzást, az olaszok viszont nyilt doktrína szerint kormányoznak. Mindenesetre elhibázott dolog lenne és semmiféle eredményre sem vezetne, ha a mi alkotmányos kormányzati rendszerünket a részletekben próbálnék összehasonlítgatni ezekkel a szisztémákkal. Végül Alföldi Dezső dr. elnök mondott köszöhetet az előadónak és a hozzászólónak, tartalmas fejtegetéseikért, - Mi kis nemzet vagyunk - mondotta Alföldi Dezső dr,, a tábla másodelnöke - nekünk minden erőnkkel küzdenünk kell fennmaradásunkért, ezért meg kell óvnunk nemzetünket minden megrázkódtatástól és mdg kell óvni nemzeti sajátosságainkat. Mindez azonban, természetszerűleg nem jelenti azt, hogy az egészséges fejlődés elől el kellene zárkóznunk. A kor uralkodó eszméje: a szociális fejlődés, A magyar nép szociális megerősítését kell szolgálnia az egész kormányzati rendszernek és ebben bíráskodásunknak is. Az illusztris hallgatóközönség lelkes_ tapsai közben a késő esti órákban fejjezó'dött be az Qrszzágos Birói és Ügyészi Egyesüle előadó ülése./MOT/Kyo