Magyar Országos Tudósító, 1938. december/1
1938-12-12 [194]
ZU OMGE KÖZGYŰLÉS.../l. folytatás./ előkészítő munkákról, Illetve téli szánt ás okról* ,'- Különös jelenség volt mégis, hogy az 1937-ies Igen jó termés mellett, a tengeri ára jóformán elérte a buza árát, s ezen terményben a nyáron határozottan hiány állott be* Ennek oka sok különböző körülményre vezethető vissza, de mindenesetre a jövőre nézve tanulságot nyerünk az irányban, hogy mindaddig nem szabad az országból tengerit kivinni, mlg a Belföldi szükséglet fodozéso, valamint az uj tengeri fejlődése nom látszik biztosítottnak, tohát nem olőbb, mint június hónapban. Akkor sem állhat elő az a helyzet, moly oz idén ért bennünket, de főleg az állathizlaló gazdákat órto, kik 18-2o pengős tengerivel voltak kénytelenek amúgy ls nohozon s nyomott árakon értékes ithotő állatjaikat hizlalni, -Tekintettel azon holyzotro, hogy a világon általában ^ jó búzatermés mutatkozik, ismét nagyraértékben szaporodnak a vllágkészlo-~ tek. Lényegoson befolyásolja ozen készletek omelekodését az Egyesült Állomokban, Kanadában, Argontlniában ós Aásztráliában a buzavotes területének emelkedése, továbbá az európai eddig bevitelre szorult államok jó termése. Mindezen körülmény ok együttvéve* könnyen f olldézhotnok ismét egy buzakrizist, taolyhok követkozmónyel természetesen árletörést eredményezhetnek, melynek előszele máris mutatkozik a tavalyihoz viszonyítva jó--' V al alacsonyabb* rlajdnom 4o-5o ^-al ősökként világpiaci árakban, Há már most a magyai? belföldi búzaárat összevetjük a világpiaci árakkal, akkor tűnik ki a nagy árkülönbség, viszont ha az európai bevitelre szorult álla_ mók búzaárait vetjük össze a mi buza árainkkal, azt látjuk, hogy azók még jóval magasabbak a .mieinknél. Mindenképpen arra kellene törekednünk, hogy a tőlünk legnagyobb menny is égbtn buZát vásárló Németország és Olaszország, 'fizetnék meg a magyar buza tpljes belföldi árát ab magyar határ számítva*, moly nom több az előállít ás i árhál, hozzáadva egy szerény polgári hasznot, mert nem lehet kivonni* hogy a magyar gazda veszteségesen termeljen, ezzól segítve a bevitelre szoruló államok magos búzaárainak alátámasztását. Ezen árkérdés fontos tényező, ha figyelőmbe vössZük az újonnan az anyaországhoz visszacsatolt felvidéki terület okot, molyok főleg mezőgazdás ági jellegűek, tehát szinte szaporítják eddigi kiviteli fölöslegeinket. E z en kérdést a legéborebb figyclemmol koll allandóah kísérni, nehogy itt bennünket meglepetések érhessenek, melyek jfcegfőbb terményünk, a buza árának letörésére vezethetnek* -A másod kaszálásu takarmányokban és kapásokban általában véve gyengébb termés volt a tavalyinál. || hozzánk vlsszaosatolt folvi doki térülőtökön, a tavaszi gabonanemüek területe aránylag nagyobb, mint bálunk, ollenbon a tengeri vetésterülete aránylag kisebb, 'ugy, hogy o tekintotben bizonyos kiegyenlítődés várható a jövőre nézve, sőt a tengeri tekintetében a felvidéki terület a régi magyar vidékről bevitelre fog szorulni, ezen körülmény különös figyelmet igényel az ország tengeri termésével való holyos gazdálkodás szempontjából, amelyről már fennebb szólottam, - Az állattenyésztésünk számára nagy mogprábáltatást jelentett a száj- ős körömfájásnak cz év t "V ászán való foíléotc hazánkban. Szerencsére nálunk a járványv iszony lat enyhe ás jóindulatufrcf oly ást mutat, de nagyok azok a károk, s hátrányok, amelyeket a zárlatok, az állati *. értéke sitős megakadása, a gazdasági munka mo "nehezítése, az állótok leromlása és végül a tcjclás csökkenése réven olcoz&jb^. Ezenkívül hátrányosan befolyásolta az állattenyésztésnek és hizlalásnak a helyzetét az ábrák árak magas színvonala, mert az egyre emelkedő takarmányozási költséggel, az állatok ós állat 1' termékek árai nem tartottak lépést, sőt több viszonylatban még csőkkentek. _ Allatkivitelünk szempontjából, sajnos, a szomszédos államok piacaira vagyunk utalva. Németország felé egész évén át zavartalanul törtónt az állatkiv Ítélünk kereteinek lebonyolítása, Ausztriának bekebelezése következtében nem származtak hátrányok, vagy zm/^rok, fíagy ba\ jókat okozott azonban szarvasmarhakivi telünk oddlg legnagy obb^f elvcvőkéI p ossógü és igy legfontosabb piacának, Olaszországnak h.lyzotóbon beállott VJiátrányos eltolódás. Egyrészt az ottani fogyasztás csökkent, másrészt a lrossz takamánytorraés és a n"gy belföldi kínálat "mi att Olaszország tal /Folyt, köv./
