Magyar Országos Tudósító, 1938. december/1

1938-12-09 [194]

— ZU SOROKSÁRI RABLÓGYILKOS SÁG /l. folytatás/ Stumpf Pál bankaltiszt, a meggyilkolt Stumpf Mihály unokaöccse előadta tanúvallomásában, hogy a gyilkosságát megelőző napon járt nagy­bátyjánál. Tény - mondotta - hogy az öreg ur vasárnaponként, az esti óralj­ban el szokott menni hazulról, egy-egy órára sétálgatni. A tanú a helyszi* nl szemlén ls résztvett és kijelentette, hogy a dulakodás színhelyén vr­lóban megtalálták Stumpf Mihály nyitott bióskáját. Schaffer Margit vármegyei dijnoknő,'aki a megyeháza székházgond­nokságánál teljesített siolgálatot, előadta, hogy á fogda ügyei a szék­házgondnokság ügykörébe tartoztak. Elmondta a tanú, hogy naponta tizenöt­húsz elitélt is jelentkezik szabadságvesztés-büntetésének kitöltése vé­gett. Szolnok Ignác fogházőrnek - a tanú szerint - meglehetősen nagy ha­tásköre volt, megbíztak benne s Igy megeshetett, hogy egyik-másik elitéit büntetésének kitöltése előtt is szabadulhatott. Szolnokot egyébként egye­sek a felettesei közül különböző privátmunkálatokra is igénybe vették/ sokszor el kellett mennie az óvodába, meg más mindenféle magánügyekben. Ilyenkor még könnyebben szökhetett meg egyik-másik szabad munkát végző elit élt. Kuti Karoly joghallgató, vármegyei dijnok ugyancsak a székház­gondnokságon működött. Szolnok Ignácnak szerinte is meglehetősen nagy volt a hatásköre s minthogy személy szerint a foglyokat kizárólag ő el­lenőrizte, megeshetett, hogy az ő bemondása alapján olyanok is kaptak esetleg szabadulási igazolványt, akik büntetésüket nem töltötték ki. Az ellenőrzés laza volt. , ' . ' /Folyt. köv.^Ky. DR. CSILLÉRY ANDRÁS RÁGALMAZÁSI ÉS BECS ÜLETSÉRTÉSI PÖRE ANÉPSZÜV;* ELLEN. . Dr. Pálfy Elek törvényszéki biró elnöklete mellett ma tartott folytató­lagos tárgyalást a büntetőtörvényszék abban a sajtórágolmazási pörben, amely dr. Csilléry András volt miniszter, országgyűlési képviselő felje­lentésére indult meg a Népszava ellen. A Népszavában a mult év augusztus lo-őn.ugyanis cikk jelent meg; amelyben Strém László, a cikk irója oz t állította, hogy dr. Csilléry András a főváros közigazgatási bizottsági ülésén védelmére kelt a nyilas tüntetőknek és ő hivta be 1919-ben a ro­mánokat.- A legutóbbi tárgyaláson a törvényszék heiytauott a védelem ós á vád bizonyítási, illetve ellenbizonyítási kérelmének ós a mai|tárgyalás­ra több tanút liftezett meg. A tanuk közül azonban csak Peidl GyTla ós' Ta­kács József a Népszava tisztviselője jelentek meg, akiket a törvényszék arrnvonatkozólag hallgatott ki, igaz-e az, hogy dr. Csilléry András -nnak­ideján a romónokat behozta az országba. Mind a két tanú kijelentette, hogy erről semmit sem tudnak. Előadásuk szerint: amikor f. Peidl kormány eltávolítása történt, egy román katonai csapot helyezkedett el aminisz­cerelnökség előtti téren, de hogy ez kinek intézkedésére töréónt, azt nem tudják, A törvényszák ezután elrerűelte a mára megidézett, de meg nem jelent többi tanú újbóli megidézésót és tárgyalást bizonytalan idő­re elnapolta, #MOT/Ma, —- ZU SOROKSÁRI RABLÓGYHKOSSÁG /a.folytatás./ Ezután még különböző Iratokat ismertettek, majd a bíróság a főtárgyaiás folytatását hétfő délelőtt fél tiz órára napolta el. Ekkor még ki fogják hallgatni a hátralévő tanukat^ közöttük Korzó János vármegyei tisztvise­lőt, majd sor kerül a perbeszedekre és előreláthatólag az Ítélet kihir­detésére is, /MOT/ Ky.

Next

/
Thumbnails
Contents