Magyar Országos Tudósító, 1938. november/2

1938-11-21 [193]

—* TAJ ÉS KÜPKÜÜVÍTÓ KÖZPONT KIALLITÁSA. A faj- és népkutató Központ, a m.kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek egyik ezidei rendelete alapján október hónapban létesült. Hogy mindjárt működése kezdetén ezzel a kiállítással mut-tkozik be, mutatja, hogy a Központ megalakulása nem kezdete egy munkának, hanem már leszűrt eredménye ós egybefoglalása annak a többesztendó's fáradozásnak, amelyet a központ létesitó'i a magyar jövő lehetőségeinek és a magyar adottságokkal való legjobb alakitásának tudományos tárgyilagossággal való vizsgálata terén fejtettek ki. Vizsgálódásaikban mindig a magyar problémát éspedig annak egészét tartották szem előtt, mindig a konkrét adottságokból indultak ki, amelyeket ténymegállapitó felvételekkel állapítottak meg, és mindig az induktív módszert alkalmazták. Három professzor, gróf Teleki Pál, a Királyi Jóasef műszaki és gazda< sági egyetemen a földrajz tanára, Győrffy István, a kir, magy, Pázmány Péter Tudományegyetemen a néprajz tanára és Magyary Zoltán dr,, a közigazgatási ^og tanára egymástól függetlenül, évekkel ezelőtt megkezdett kutatásaiból nőtt ki ez a központ, amely most, miután létrehozóik találkoztak a célban, tudományos munkaszervezetévé vált azoknak a nemzeti feladatoknak, amelyek sikeres megoldása a magyar állftm szempontjából nélkülözhetetlenek, A magyar föld, nép és táj problémáinak megismerésére tettek szórványos kísérleteket a falukutatók is, A falukutatók eddigi programját az jellemezte, hogy a rendelkezésükre álló erőkhöz képest egyrészt csak egyes kisközségek megvizsgálására vállalkoztak és ezért meszszebbmenő következtetésekhez elég adatot nem szerezhettek, másrészt pedig, hogy vizsgálataikat önként korlátozták a falu minusz közigazgatás alapra

c Figyelmen kivül hagyták a közigazgatást, amely pedig a mai kor emberének életében fontos és egyre növekvő szerepet játszik, A közigazgatásnak az emberekhez való viszonya ugyanis az utolsó száz évben megváltozott, A közigazgatás és az ember közötti viszonyb&ai háttérbe szorul az egyik legfontosabb szempont, hogy az emberi cselekvés természetes mértéke: a szükséglet kielégítésének foka, az eredmény, A közigazgatás ennek folytán elszakadt az élettől, nem tudta megismerni az embereket és problémáikat és igy egész természetes, hogy nem tud támaszuk és életük kiegészítője lenni. A közigazgatásnak ezért meg kell találnia az uj keretek közt is a módot arra, hogy az embereket az eddiginél jobban ismerje, róluk többet tudjon és elérje, hogy az államhatalom tárgyai helyett annak részesoiül érezzék magukat. A falukutatásnak eddig az volt a hiánya, hogy csak diagnózist tudott csinálni, de terápiára nem volt módja, A közállapotok terápiája a közigazgatás hivatása, viszont a közigazgatás eddig nem rendelkezett a pontos diagnózisnak megfelelő fokával, A Táj- és Népkutató Központ kiállítása a ténymegállapításnak azokat a módszereit mutatja be, amelyek révén a közigazgatása pontos diagnózist állapithr.t meg és ezután a megfelelő terápiát alkalmazhatja.A kiállítás hat teremben elhelyezett anyaga, bár sok kérdésben csak a legfőbb vonásokat tárja elénk, megdöbbentő alapossággal, szigorú pontossággal és ellentmondást nem tűrő tudományossággal tárja elénk a magyar föld, a magyar nép és a magyar táj összefüggéseit, kérdéseit és a logika megfelebbezhetetlen eszközeivel vonja le a tanulságoIcat. Az első teremben amely "A nép és föld" cimet viseli, hatalmas térképeken ás táblázatokon , szinekben és számokban tárul a néző szeme elé, a magyar föld táji megoszlása, a birtokeloszlás, a birtokokon élő népesség helyzete, a második teremben a Tiszavölgy utolsó száz esztendejének tü|rében egy magyar kulturtáj kialakulása és fejlődése látható, a harmadik teremben a Magyar Közigazgatástudományi Intézet városfelvételi munkájának eredményeit szemlélhetjük, A teremben levő feliratok rámutatnak arra, hogy létezik városi probléma is, és igy legelsősorban !

a magyar városok városias jellegének megállapítása. Az intézet egészen egyéni és uj módszert dolgozott ki, amely mértéket ad valamely község hovatartozandóságának m egál lap itására és a jövő évben Budapesten tartandó Nemzetközi Városügyi Értekezletre már a magyar városok uj tudományos iimérték szerint felállított kategóriákban fognak szerepelni.