Magyar Országos Tudósító, 1938. november/2
1938-11-24 [193]
T 0 R V • J II x S Z ü í. ZU: IT'LET ELŐTT FAND GÉZA 38 TÁRSAINAK VALUTABLNPERE./Folytatás a MOT törvényszéki kiadásaihoz/. A vádbeszéd után a védők tartották meg beszédeiket* Kártól: a vádlottak felmentését és amennyiben a törvényszék okét mégis b? ; nösök-_ nek mondaná ki, az enyhítő körülmények mórlegelése mellett enyhe büntetés kiszabását* Défcután fél 4 órakor Dorosy Dezső dr. főtárgyalás i elnök közölte az érdekeltekkel, hogy a törvényszék az Ítéletet szombaton deleld,t fogja kihirdetni «/MOT/Ma 0 CSENDŐRSÉG HALÁLOS KÖZÚTI BALESET. Gyaraki Károly 74 éves földműves, köröstarosai gazda lófogatu kocsiján tengeriszárt szállított. Útközben a lovakat hajtó Szabó János a kocsival megállt s Gyaraki a leesni akaró kukoricás zárt megigazította, miközben az erős szél Gyarakit kb. 15-20 kéve kukoricaszárral együtt a földre lökte, Gyaraki az eyés közben olyan súlyos sérülésekot szenvedett, hogy a helyszínen meghalt./MOT/ HALÁLOS BALESET. Kiss József 68 éves, csalári földműves /felvidéki visszacsatolt terület/a község előtt elhúzódó vlzesárokba esett. Ittas állapota miatt magán segíteni nem tudott s az árokba fulladt ./MOT/ HÍREK A DUNAVÖLGYI KÉRDÉS SZOCIÁLPOLITIKÁJA. A Magyar Külügyi Társaság csütörtökön délután hat órakor Eöttevényl Ollvérjelnökletével ülést tartott, amelyen dr. Toporczi Emil a dunavölgyi kérdés szociálpolitikájáról beszél'-. Előadó kifejtette, hogy a dunavölgyi kérdés szociálpolitlkai jelentőségére először József " kir. herceg mutatott rá, V. György angol királyhoz 1919 februárjában irt levelében. A levél meggyőző érveit Lloyd Gea»ge Ismertette a Négyes Tanács előtt és nem őrajta mullott, hogy ez a -aagyar szívből és igazságérzetből fakadt elgondolás, amely elsőnek indította el a revízió eszméjét, nem talált meghallgatássá. A világháborúig a nemzetközi életben a jog uralkodott s irányította a politikát. A háború után a két rendező princípium szerepet cserélt, egészen a müncheni egyezményig, amikoris egy bizonyos kiegyensúlyozottság jött létre a jog- es a politikum között. A dunamedence szociálpolitikai feladatainak megvalósításánál három adottsággal kell számolnunk, ezek: a földrajzi táj, a nép és a hatalmi szervezet, a földrajzi tájna|:, a Kárpátudvarnak törvényszerű sége az, hogy a magyarlakta ás a nemzetiségek lakta területeken ugyanolyan nagyságú területek közgazdasági értéke arányos, sőt sok helyen az utóbbiak értékesebbek. Ebből következik a területrendezésnek az a szabálya, hogy egy nemzetiség, ha el akar szakadni a Szentkorona egységéből, maximálisan csak annyi területet mondhat magáénak, mint amely a népesség hányados arányában reá jut. A második valóság a nép, amelynek önrendelkezési joga eddig üres frázis volt. Miután több nép önrendelkezési jogáról van szó, természetesen bizonyos korlátok állltandók fel, amelyeket az illető nép területi elhelyezkedése szab meg. Minél jobban elszóródott a Kárpátudvaron valamely nemzetiség, annál kevésbé élhet'benne az államalkotás gondolata. A harmadik adottság, az államszervezet* A szentistváni államszervezet mindenkor édes gyermekének tekintette a nemzetiségeket, a beruházásoknál a nemzetiségi érdeket részesítette előnyben ós a magyar államszervezetből kiáradó lelkiség pszlchopolitikal egységbe fűzte az egyi ástól fajilag sem sokban különböző nemzetiségeket a magyarsággal. Ez a pszichopolltlkal érzelem a magyar haza szeretete, amelynek a rutének éppen most adják tanubi zonyságát <, A dunavölgyi kérdés szociálpolitikai merőid ás a tehát független Kárpát-udvar, független Kárpát-udvaron szabad nemzetek egyesült hazájának megteremtése. - Az érdekes előadást az egybegyűlt közönség nagy tetszéssel fcgadta./MOT/Sze.
