Magyar Országos Tudósító, 1938. november/1
1938-11-07 [192]
MEGKEZDŐDÖTT AZ 0R3ZÁG0S MAGYAR IPKRM'UVÉSZ KONGRESSZUS, Az első iparművészeti tárlat keretében hátfőn délután, nagyszámú és előkelő közönség részvételével ünnepélyes külsó'ségek között kezdődött meg az első magyar iparművész kongresszus, A rohamosan fejlődő és európai, viszonylatban is első helyre emelkedett iparművé a e ti alkotómunka mögött ma már öntudatos, nagy kés zültsé gü iparművé sztár s ad a lo«l áll, If j.Richter Aladár vezetésével évekkel ezelőtt kezdődött meg a magyar iparművészek szervező munkája, mintegy harminc okleveles iparművész közreműködésével készitette elő a rendezőség a most megnyílt kongresszust. Az előkészitő bizottság elnökévé Szablya-Frischauf Ferenc, az Iparművészeti iskola igazgatóját választották meg, aki negy szaktudással ás aktivitással állt a Szervezkedő iparművésze k élére.., A kongresszus tárgysorozatán huszonhét aktuális kérdés szerepel. Első helyen áll ezek között az iparművész cim védelme. Azután következik az iparművészek, szervezeti és szociális kérdéseinek egész sora* A közérdekű kérdések között szerepel a mtigyar divat kérdése, a magyar iparművészet uj palotájának felépítése , az iparművészeti pályazatok fontos ügye, az egyházmuvészet, a térne tóművé s zet, az iparművészeti tárlat rendszeresítése, a külföldi iparművészeti kiállítások megszervezése, az épitó'iparmüvészek ügyeinek rendezése a Mérnöki Kamarábai , az iparostanonc oktatás, s többi között a veszedelmesen elszaporodott ipar művészeti zugiskolák kérdése c Afc Iparművészeti Társulat MáriaVa lé ria-utcai uj helyiségében nyitotta meg a kongresszust Ugrón Gábor ny .mirisztet*, a kongresszus elnöke, Beszédében elmondotta, hogy a magyar iparművészekhek eddig önálló kongresszusuk nem volt, csupán 1928-ban tartottak Összejövetelt az Irodalmi és Művészeti Tanács kezdeményezésére* Arfra^hQto a magyar iparművészek o r szágos kongresszusát megszervezzék csak most került először sor, éppen ezért a kongresszus fontosabb igérkeZik> mint bármely megelőző kisérlet, vagy következő folytatás, AZ idő kétségtelenül elérkezett arra, hogy az iparművészek társadalma ézt a föhtos lépést megtegye, A problémák -megérettek arra,hogy ajny ilv árossá g előt t t árgyalják, a kérdések annyiszor idéztek fel okkal, vagy ők nélkül kavargó izgalmakat, hogy ideje a 40 kai megvitatni az iparművészek, akik ai nyi becsületéti szereztek itthon és külföldön hazájuknak, joggal igényelhetik öntudatos gyűlésükre az egé^z nemzet figyelmét. Az elnök a továbbifk ban rámutatott arra,hogy ^kongresszus nemcsak az iparművészek szervezeti és szociális kérdései szempontjából bir jelentőséggel, hanem az egyetemes nemzeti kultúra szempontjából is, mert "lassan minden ellenkező' nézettel és véleménnyel szemben rá kell ébrednünk, s ébresztőnk éppen e kongresszus legyen - hangoztatta általános helyesléstől kjs érve Ugrón Gábor - hogy az ipa rművésze t a z á ltalános magyar kultúrának magasrendű tényezője, liew kézügyesség, megtanulható műves mesterség, hanem szellemi munka, melynek fokmérője elsősorban a tehetség, a rátermettség és a lélek müveit, előkelő' szintje, Nem vallveregetés és valami elnéző lenézés az, amire igényt tart a magyar kultúra bemutató tükrében, hanem ige ni s megértés és büszke hivatkozás.*' A nagy lelkesedéssel és tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után a kongressztis előkészitó' bizottságának elnöke, SzablyaFriechauf Ferenc kormány főt arác sos ismertette a kongresszus célkitűzéseit, ezzel az ünnepi megnyitó ülés véget ért, I A kongresszus legközelebbi ülését november 8-án,kedden délután öt órakor tartja, ugyanő- a.: az Iparművészeti Társulat helyiségében. Ezen az ülésen Szablya János, if j.Richter Aladár, dr*Ecicer Ferenc /A§s Hegyesi János tartanak előadást az iparművészek szervezeti kérdéseiV ról. /MOT/Vr-
