Magyar Országos Tudósító, 1938. november/1

1938-11-04 [192]

AZ ÜGYVÉD BÍRÁLATI JOGA. Egy ideiglenes nőtartási perben a biróság bizonyítást rendelt annak meg­állapítására, bogy a férj gyógyszertáréval milyen összegű jövedelemre tesz szert. A~~biróság evégből hites törvényszéki könyvszakértőt rendelt ki. A beterjesztett szakértői véleményre dr. Kenyeres Gyula perbeli f ügyvéd olyan beadványt nyújtott a biróság elé, amelyben a könyvszakértői véleményt ha­misnak deklarálta. A kitűzött szóbeli tárgyaláson.is^azt hangoztatta az ügyvéd, hogy a szakvélemény hamis s emiatt a szakértő ellen feljelentést is adtak be. Hozzáfűzte még az ügyvéd előadásához még azt is, hogy maga a szakértő is elismerte kihallgatása során, hogy_adataI nem mindenben felel­nek meg a valóságnak. A szakértő ellen az eljárást azonban maga az ügyész­ség szüntette meg olyan megokolással, hogy a szakértő jóhiszemüsége^ két­ségtelen, de egyébként is a szakvélemény lényege teljesen helytálló,, Ezek utánfelhatalmazésra hivatalból üldözendő rágalmazás yétr sége cimén indult meg' az eljárás dr. Kenyeres Gyula ügyvéd ellen."A fő­tárgyaláson az ügyvéd a becsületvédelmi törvény-17. §-ára hivatkozott, amely szerint az ügyvéd peres ügyben ügyfele érdekében az üggyel_összefüg­gő bírálatot gyakorolhafanélkül, hogy emiatt rágalmazásért perbe_lehet»­ne fogni. De egyébként az inkriminált kijelentés valóságát is bizonyítani kívánta, A törvényszék ezt közérdekből el is réndélte T A törvényszék dr'jj Kenyeres Gyula ügyvédet a vád alól felmentette* Az indokolás hangsúlyozza, hogy amikor a polgári bíróságok a" szakvéleményt az ügy elbírálásánál alkal­masnak találták es elfogadták, ez még nem jelenti egyúttal azt is, hogy a szakvéleménynek minden tényállítását mérlegelés nélkül fogadták el. Az ügyvéd tehát ügyfele érdekében a valóságnak megfelelő bírálatot gyakorol­hatta. Fellebbezés flolytán a királyi tábla Hármath-tanácsa a felmentő Íté­letet helybenhagyta azzal, hogy~a vádlott ügyvédnek a valóság "bizonyitása nem sikerült, azonban erfe á bizonyításra szükség nem is volt^ mert'a be­csületvédelmi törvény 17* §-ának alkalmazása feleslegessé tesz minden et­től különálló bizonyítást. A főügyészség semmiségi panaszai élt a felmentő itélet ellen. /MOT/G. A TALMUD IS TA RÁFIZETETT AZ OLCSÓ VASÚTI JEGYRE. Frankos Márkus Pál 23 éves talmudista a tavasszal Budapestről Békéscsabá­ra akart utazni rokonainak látogatására. De nem volt elég pénze még a vas­úti" költségekre sem. Akkor indult Békéscsabáról a fővárosba, majd inren vissza egy filléres gyorsvonat, amelyen a menettérti jegyek hat pengőbe kerültek. Ezzel a filléres gyorssal jött valaki Pestre a Nemzetközi Vásár­ra, de viss?a márnem vette lgénybe_a"Jegyét, mert a fővárosban több időt akart eltölteni, A filléres gyorsra szóló jegyét tehát megvette a talmu­dista három pengőért és a jegyről az előző utasnak kiradírozott neve he-' lyett a maga nevét irta be. Utköziben a_kalauz gyanúsnak találta a jegyet a talmudistát leszállította a vonatról, aki~ellen~okirathamisitás miatt ' bűnügyi eljárás indult meg. A vasúti üzletszabályzatok értelmében az i]Ven jegyet átruházni nem lehet és a visszautazáshoz is csak az használhatja aki ide utazott azzal, A büntetőtörvényszék magánokirathamis itás véts épé­ben mondotta ki bűnösnek a talmudistát és egyhónapi fogházra ítélte, A ki­rályi tábla dr. Majoross Mihály elnökletével megtartott tárgyaláson _ dr­Tomesvary Gyula kir. főügyészhelyettes felszólalása után a törvényszékíté­letet helybenhagyta. /MOT/G. "

Next

/
Thumbnails
Contents