Magyar Országos Tudósító, 1938. november/1

1938-11-15 [192]

— -MEGNYERTE A KINCSTÁR A PERT, AMELYET NÉHAI GRASSALKOVICH HERCEG EGYIK JOGUTÓDJA INDÍTOTT k NEMZETI SZÍNHÁZ TELKEINEK VISSZAADÁSA IRÁNT. Nemcsak a magyar szinivilág, de a jogász körök is élénk figyelemmel kisérték azt a polgári pert, amelyet néhai Grassalkev^ch herceg egyik jogutódja özvegy Majthényi Sándorné született gróf Beleznay Bohus Heimin indi* tott a kincstár, mint alperes ellen. A per a Nemzeti színházról szóló ujtörvény alapján azokért a telkekért indult meg, amelyeknek a helyén a Rákoczi-ut és ^uzeum-körut sarkán a régi Nemzeti szinház állott. A perb en szereplő jogi képviselő által beterjesztett adatok alapján dr. Gáspár Mózes budapesti királyi törvényszéki biró, aki az ügyet tárgyalta, a következő tényállást állapította meg, E

zelőtt loö esztendővel pontosan 1836 szeptember 22-én néhai Grassalkovich Antal herceg ajándéklevéllel telkeket ajándékozott Pestvármegyének olyan kikötéssel, hogy azon magyar nemzeti theatrumot építsenek. De kikötötte nz ajándekleveiben a herceg, hogy ha a Nemzeti színház felépítése valamely akadály miatt nem sikerülhetne, vagy a telket más célra használnák, akkor a telekről a további rendelkezést és a dologba való beleszólást magának és jogutódainak fenntartotta. Közismert tény, hogy az ajándékozott telkeken annakidején a ^emzeti színházat felépítették. Az is köztudomású, hogy a változott körülmények folytán a régi Nemzeti szinVtáz épülete már nem felelt meg, de építészi, rendészeti es közbiztonsági szempontból is kifogás alá esett és ezért lebontották. Az üresen maradt telkeket azutánfrérbeadták* A Nemzeti színházról szóló ig38 évi VII. t.c, alapján a törvényhozás utasította a kormánytj h ogy a Nemzeti szinház számára megfelelő he* lyet jelöljön ki és intézkedjék az épület felépítéséről és a Grassalkovich féle telkeket a változott városrendezésig várösforgaImi és műszaki viszonyok figyelembe vételével a Nemzeti szinház céljaira használja fel, vagy hasznosítsa,. A felperes eare a törvényes rendelkezésre való hivatkozással . Indította meg a pert és azt állította, hogy e törvény folytán az utódoknak, tehát neki is feléledt a telkekről a rendelkezési joga, A kincstár a keresettel szemben előadta, hogy a kormány az uj törvényben foglalt felhatalmazással még nem élt és a Nemzeti szinház uj épülete .helyének kijelölése iránt még nan intézkedett. Tehát még nincs határozat arról, hogy az adománytelkeket a Nemzeti szinház céljára mikor fogja a kincstér felhasználni va'gy hasznosítani. Nincs k izárva annak a 1 ehetősége, hogy az adomány telkeket a sz> mszédos ingatlanok hozzávásér 1 ásával fogják kijelölni a Nemzeti szinház céljaira, ilyen körülmények között tehát a felperes keresete időelőtti. Előadta rég a kincstár jogi képviselője még azt is, hogy a telkek bérbeadásából származó jövedelmet eddig is és most is a Nemzeti színhez céljaira fordítják és ezzel az aján déklevélben. foglalt meghagyásnak eleget tesznek. A budapesti kir. törvényszék az alperesi védekezés folytán a felperest keresetével elutaditotta és 5oo pengő perköltség megfizetés ére kötelezte. Az Ítélet indokolása szerint kétségte len, h ogy Grassalkovich. herceg a telek adományozásával azt a célt kívánta elősegíteni, hogy a Nemzeti szinház felépíthető és fenntartható 1 egyen. Feltehető tehát

? hogy akarata az adományozónak arra is irányult, hogy az idővel megváltozó viszonyoknak figyelembe vételével is felépíthető legyen a Nemzeti szinház,-. Ha a léiy egesen megváltozott városrendezési,forgalmi, műszaki viszonyok a Grassalkovich telkeken a Nemziti szinház felépítését akad&lyoznák ós a kincstár máshol építtetné fel a színházat, az adományozó feltehető akarata szerint ez nem jelentené az a jóad oklevélben kikötött rendelkezésektől való eltérést. A felperes fellebbezése folytán ebben az érdekes perben a. felsőbíróságok mondják majd ki az utolsö szót. /MOT/G.