Magyar Országos Tudósító, 1938. november/1

1938-11-14 [192]

—ZU TEXTILBESZERZÖ ÜGYE.../1. folytatás./ " - Miért szökött meg Löwinger * "bukás után Törökországba? - hangzott az elnök ujabb kérdése, - Mert buta volt. - De maga adta a tanácsot Oláhnak és Löwingernek is, hogy csak • menjenek Törökországba, mert onnan n em adj ák ki és igy könnyebben lehet a hitélezökkeJ:..egyezkodni. - Éri ilyen tanácsot nem adtam. • ..' Az elnök sorbavette az egyes vádpontokat a többi textilcég karára elkövetett cselekményt illetően, de a vádlott tovább is megmaradt amellett, hogy nem bűnös, senkit sem károsított meg szándékosan. Hangsúlyozta Schuchneí-, hogy az Űnio Textilmüv<tíoiek ós azjUWAGnak jó váltókat adott a leszállított áru ellenében. Tagadta azt is, hogy résztvett volna bárminemű uzsora ügyben. Hangsúlyozta, hogy többnyire utazott, bevásárlásokat végzett, de a belső ügyekben .nem tevékenykedett. Ezután Schneider Zsigmondot szólította maga elé az elnök, Ö iá tagadta bűnösségét. Elmondta védekezósébeh, hogy a textilbeszerző Ügyeidbe nem foljrt be, az okban nem vett részt. Különböző áruügyleteket lebonyo1 itott a vállalat bekapcsolásával, váltókat zsirált, de nem tudta, hogy szívességi válták is szerepelnek. - A Kft. 1-2 pengőket fizetett váltók

1 aláírásáért. Amikor ^megtudták, hogy szívességi válták vannak, nem keletkezett nagy konsternáeié a cégnél? - kérdezte az elnök. - Igen,-de ekkor már nem tudtunk segíteni a bajokon. Elmondta a továbbiakban a másodrendű vádlott, hogy Schuohnetf volt a szakember, ő vette és kalkulálta az árut.. Szerinte ő'jó váltódat adott a Kft.-nfyk, amely elvégezte a megfelelő információs eljárást és--ha az eredmény megfelelő volt, a váltó aláirtjának kiadták az árut; Ö bej egy* z ett kereskedő-, részletügyletekkel is foglalkozik és az ezekből fennmtifadt váltókra adott árut; Oláh; mint mondotta; ritkán járt be a Kft-hezj mert egyetemre járt.* A pénzkölcsönökről csak 1936 májusában hallott először^ vallotta Schneider, aki szerint a cég raktára nemyvolt.•:több 3«*4.ooopén- •• gő értékű árunál^ mert naponta cserélődött az árukészlet. Öcsak Buda*., kalászi és Benkő váltókat irt alá, a többi üzletről nem tad. Az elnök kérdésére még kijelentette, hogy tudomása, szerint Schuchner csak bevásárló volt és nem éars. Oláh Gyula, a harmadik vádlott, szintéö ártatlanságát hangoztatta. Elmondta, hogy amikor megnősült hozományt kapott és azzal akart valamit kezdeni. A • kapott pénzt befektette a Kft.-be, amelyhek munkájába csak részben folyt be, mert közben az egyetemre járt, Schuchnerné azért szerepelt kezdetben cégtagul, mert férje nem tud Imi, sem olvasni és nem tudta volna jegyezni a céget, A férj a szakértelmét adta a vállalkozáshoz^ majd amikor az asszony kilépett, ő került a helyébe, Schuchner, a szembesítés során megmaradt amellett, hogy nem volt társ, issak fizetett alkalmazott, Oláh szerint azonban minden tag kivett havonta 4oo-6oo pengőt a pénztárból, de megtörtént, hogy egy fillért sem. Egyenlő arányban részesültek a jövedelemből, Schneider Zsigmond volt a főbevásárló, Löwinger a pénztáros.- Védekezése" szerint nem-tudott semmiféle burkolt uzsoraügyletről. Amikor Benkő bizonyos visszáságokra hivtc fel a figyelmét, elszámolásra szólította fel Löwingert, de megnyugtatták, hogy nincs baj; semmi illegitim ügyet nem bonyolítottak le. Fel is akarta jelenteni Löwingert, de Benkő lebeszélte, ^láh szerint Benkő tudta, hogy áron alul adták el a tőle vásárolt árut, különben ő maga Is igy áru-, sitotta ki saját áruját, - Maga is ki akart menni repülőgépen Törökországba? A rendőrségen azt vallotta, hogy Schuchner adta ezt a tanácsot, - mondotta az elnök, ., '. • • '. ; • <tl•; .' . ^ . , * - Csak szo volt ilyesmiről, de nekem nem'volt komoly szándékom elmenni, mert mindent..rendezni akartam. Amikor Löwinger elutazott, rá^mazakudt minden baj, teher és komoly gondjaim keletkeztek,. Anyósom 2o„ooo pengő készpénzt ajánlott fel arra, hogy rendezzem az ügyeket. Ez Is bizonyltja, hogy nem akartam megszökni. /Folyt. köv./Sy.