Magyar Országos Tudósító, 1938. november/1

1938-11-09 [192]

-~ ZU VALUTAPER /2. folytatás./ 8esterreicher Fülöp cukorkakereskedő szintén kisvárdai lakos, és Glück Adolf József rákospalotai ügynök, akiknek kihallgatására ezután került sor, ugyancsak tagadták bűnösségüket, f!esterreioher elmondta, hogy egy cukorkavásárlásból kifolyóan tiz darab tíz csehkoronást adott át Moskovics Ignác Eliesernek a később derült csak ki, hogy a pénz hamis. Emiatt Moskovicsot Csehszlovákiában,^ ár om hónapra ítéltek. Hangsúlyozta, hogy nem üzérkedés céljából adta a pénzt, J_ ahová a pénzt vitte, Glück Adolf azzal védekezett, hogy a terhére rótt ir.oo pengős ügyben semmiféle törvénybe ütköző szerepe nem volt, a pénzt megbízás alapján futtatta el a'sógora által megjelölt helyre, de nem gondolta, hogy ebből baja lehet. Ezzel befejeződött a vádlottak részletes kihallgatása és az el­nök egymásután szólította maga elé a beidézett tanukat, Kornitzer Adolfné, annak a Dob-utcai cukrászdának a vezetőnője, ahol Friedmannék rendszeresen találkoztak és telefonbeszélgetéseiket bo­nyolították le, volt az első tanú, Az elnök kérdéseire elmondta, hogy a "für Manasse" jelzésű leveleket Friedmann Ármin Áron vette át. - És kinek szólt a "für Lippe" címzésű levél? - kérdezte az el­nök, - Nem tudom, kérem, mert az urak maguk vették at a leveleket. Azt sem túdcm hová telefonáltak és kivel beszéltek, mert koráh reggel jöttek és ekkor érkeztek a külföldi telefonhívások, : Több kérdésre kitérő választ adott az asszony, mire az elnök felolvasta a rendőrség előtt tett részletes vallomását, t Esz er:lnt az asz™ szony azt vallotta: a "für LŐwi" levelek is Friedmann Ármin Aron. részé­re érkeztek, de jött számos "für Lippe" cimzésü ls, ugyancsak külföldről. Héber nyelven Íródtak a levelek, tartalmukat azonban nem Ismeri, Az asz­szony arról ls vallott, hogy amikor a Frankel-féle kofferes ügy kipat­t ant, az egész társaság kimaradt, majd később lassan visszaszállingóztak, Az elnök megállapította ezatán a posta által benyújtott belaíb n­jejsyzékből, hogy á cukrászdából főképpen Zürichhel, Krakóval, Kassóval, Prágával és Béccsel folyt beszélgetés, A telefonszámlákat Friedmann Ár­min Áron fizette ki, /Folyt,köv./ Sy. mm-m BÉKE A B A LA TO NB OGLÁRI ÉPÍTŐIPARBAN. Az "Építkezés-Vállalkozás" cirnü építkezési szaklap 1937 évi december 2c~ án megjelent számában "Nyomoruság-gócok az építőiparban" cimmel hosszabb cikk látott napvilágot, amely a balatonboglári legújabb építkezések ügyé­vel foglalkozott. Frank István balatonboglári építőmester, az egyik leg­nagyobb dunántúli építkezési cég tulajdonosa, - jóllehet személy szerint a sajtóközleményben megnevezve nem volt, - a cikk egyes állításait és ki­tételeit magára vonatkoztatta s a szerinte sértő hangú ténymegállapítá­sokért a hetilap felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa ellen sajtó­pert indított. Az inkriminált újságcikkért Szilassy Lajos építész vállal­ta a sajtójogi felelősséget s az ügyben mára tűzte ki a főtárgyalás"!? a budapesti büntetőtörvényszék Pálffy-tanácsa. A főtárgyalás elejénj a vád­irat ismertetése után Szilassy Lajos vádlott bejelentette, hogy hajlandó Frank István számára - pörön kivül - elégtételt ayujtani, Szilassj az 1 nkirminált kifejezések használata miatt sajnálkozását fejezte ki és egy­ben kötelezően kijelentette, hogy a sértettnek hírlapi uton is megfelelő elégtételt szolgóltat. A szembenálló perbeli felek j.ogi képviselői ezt nyomban bejelentették az Ítélkező törvényszéki feanácsnak, amely az elin­tézésnek ezt a módját tudomásul vette ós a sajtórágalmazasi bünpörben a további eljárást megszüntette, /MOT/ Ky. —- ZU VALUTAPER /3 ,f oly tatás ./ Teszler Berta, a cukrászda mindenese szintén arról vallott .hogy kik jártak a cukrászdába rendszeresen. - Nagy Júlia, Friedmann Ármin Avon volt háztartási alkalmazottja pedig azt adta elő tanúvallomásában,hogy Jakobovics Lipót gyakran megfordult a lakásban, de fentjárt Glück Ármin is. Ezután az irősszakértők terjesztették elŐ véleményüket, majd az elnök a tárgyalás folytatását péntek reggelre halasztotta, /MOT/ Sy 0

Next

/
Thumbnails
Contents