Magyar Országos Tudósító, 1938. október/2
1938-10-18 [191]
— GARuI MANÓ TIZHÓNKPI BÖRTÖNBÜNTETÉSE JOGERŐS. Hosszú esztendőkkel ezelőtt, amikor a Szent István-év országos ünneplésének gondolata fölmerült, ÖÍKPai j. C a Szent István-év "üzleti" lehetőségeit a maga javára kihasználni igyekezett. Már hat-nyolc esztendővel ezelőtt hozzáfogott a munkához. Elhatározta, hogy az ország közgazdasági intézményeit a Szent István-év ünnepségei alkaImából"beszervezi"• Evégből maga és nagyszámú ügynökserege révén elhíresztelte, hogy a Szent István-év ünnepségeire idezarándokoló százezres tömegek száméra "Szent Istvén-ünnepek Budapesten" cimen propagadandafüzeteket ad ki, amelyeket az idesereglő hagyközönség körében százezres példányszámban ingyen osztanak ki. Ezek az évről-évre megjelenő nyomtatványok tehát óriási példányszámuknál, de főként azért, mert ingyen kerülnek szétosztásra, igen alkalmas hirdetési orgánumok lesznek. A siker biztosítása érdekében Garai Manó propagandabizottságot alakitott, amelybe a magasztos ünnepségekre való tekintettel sikerült neki számos előkelő közéleti tényezőt megnyerni.Eaeknek a jóhiszemü és jószándéku előkelőségeknek nevében Garai Manó körleveleket küldött szét a nagy gyárválla latokhoz és közgazdasági egyéb intézményekhez, amelyekben a Szent István-év propagandájára pénzt és a kiadandó propagandafüzetek számára hirdetéseket kért. Eleinte dült a pónz Garai Manó kasszájába, annál is inkába, mert Garai a propag: ndabizottság élen álló előkelő urak nevóben telefo-^ hált a gyári üzemek vezetőihez és a legmelegebben ajánlotta a közgazdasági intézmények vezetőinek figyelmébe a Garai-féle vállalkozást. Garai Manó meg is jelenttette egynéhányszor a propagandafüzeteit, amelyekben le is közölte a közben megszerzett hirdetéseket. Ezek a nyomtatványok azonban nem százezres példányszámokban jelentek meg, mint ahogyan Garai és az ügynökei Ígérték, hanem alig néhányszáz, legfeljebb ezer példányban, csak azért, hogy ezeket a hirdetők számára támpéldányul elküldhesse. Több vállalat az idők folyamán megunta a Garai-féle ügynökök w manőverét, sőt akadt köztük olyan is, aki bűnvádi útra terelte az ügyet, így aztán Garai Manónak egy monstre bűnügye keletkezett, mert a rendőrhatóság által lefolytatott nyomozás tömegével derítette ki a Garaiféle visszaéléseket. A büntetőtörvényszéken több napon át tárgyalták Garai Manónak ezt a bűnügyét, majd huszonnégyrendbeli csalás folytatólagos bűntettében és tizenegyrendbeli csalás vétségében mondották ki bűnösnek és Q cselekményekért tizhónapi börtönre Ítélték el. Fellebbezés folytán a budapesti kir. Ítélőtábla dr, Zochár István tanácselnök vezetése mellett tárgyalta ezt az ügyet és dr. Tyópay Ede kir. főűgyészhelyettes felszólalása után az elsobiróságnak tizhónapi börtönbüntetést kiszabó Ítéletét helybenhagyta. Ezen Ítélet ellen további perorvoslatnak helye nem lévén, az nyomban jogerőssé vált, /MOT/ G, BŰNTETT ÉS BÜNTÉVő FELDICSÉRÉSE. Dr. Erdélyi Kálmán magánhivatalnok ötezer példányban egy röpiratot adott ki, amelyben Málnási Ödön ismeretes bűnügyében a vádlott által elmondott védőbeszédet közölte teljes terjedelemben, amely után Málnási kéthónapi fogházra és ötszáz pengő pénzbüntetésre itelték. A röpirathoz Széchenyi Lajos gróf és Szólasi Ferenc is irt előszót, de Erdélyi Kálmán a Málnási féle védőbeszédet kisérő és népszerűsítő szöveggel látta el. Ezeknek a népszerűsítő kitételeknek a tartalmi miatt eljárás Indult dr, Erdélyi ellen bűntett és büntévő feldicsérésének sajtóvétsége cimón s ezért a törvényszék Erdélyit ötven pengő pénzbüntetésre itélbe. A királyi Ítélőtábla Leitner-tanácsa ezt az Ítéletet indokainál fogva helybenba gyta. /MOT/ G,
