Magyar Országos Tudósító, 1938. október/2

1938-10-27 [191]

A többi kislakásós telepet - folytatta Hegedűs Amand - azonban tartsa fenn a szükséglakásokból kihelyezendő, de magánlakást megfizetni nem képes, sokgyermekes családok részére, Bechtler Péter sürgetteX az érvaházi gyermekek élelmezésé­n ek megjavít ásat, méltatta az árvaházak jelentőségét, a gyermekek ki­tűnő nevelést kapnak* A főváros ne építtessen szükséglakásokat, hanem csakis kislakásokat, a polgármester kislakás építési akcióját a lehető legsürgősebben bonyolítsa le, a leghelyesebb volna, ha már a jövő év tavaszán a tervezett 3.000 kislakás felépülne. Helytelenítette, hogy a szeretetházakból a nem beteg elaggottakat kitelepítették. Indítvá­nyozta, hogy a főváros a munkanélküliek között karácsonykor 250.000' pengős segélyt osszon szét. Magyar Miklós nagy elismeréssel beszélt a főváros köz­jótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályáról és annak kitűnő vezető­jéről. Horony-Pálfl Aurél dr, tanácsnokról, aki ragy megértéssel és szeretettel végzi feladatát. Megállapította, hogy a főváros hatalmas áldozatot hoz minden évben a nyomor enyhítésé re, amit bizonyit az is, hogy az ügyosztály költségvetése több mint 13 millió pengő. Elismerés­sel beszélt a főváros étkeztetési akcióiról, azonban kifogásolta, hogy a népkonyhákon jelentkező éhesj rongyos szegényektől igazolványt kér­nek, okmánnyal kell igazolniok, hogy fővárosi lakosok. Ez helytelen, a nyomort ne adminisztrálják tul, ha éhező jelentkezik a főzőhelyeken, minden igazolvány nélkül kapjanak meleg ételt. Általános helyesléstől k isérve hangoztatta Magyar %klós, hogy;Budapesten nem szabad éhezőnek lenni. Indítványozta: a szegények a főváros népkonyháiban minden iga­zolvány nélkül kapjanak ételt. Baján Ferenc Józsefváros közönsége nevében inditványjan kérte, hogy a főváros a legközelebbi költségvetése kssretében épittes* sen modern népfürdőt?: a VIII. kerület ben. A közgyűlés elfogadta a IX,fejezetet, majd a X,/közegész­ségügy/ fejezet részletes vitájára tértek át. Baján Ferenc Szőke Gyula nevében indítványozta,hogy a fő­város foglalkozzon a szemétégető felállításának problémájával, az erre vonatkozó tárgyalásokat soronklvül bonyolitsa le e 3éx Elfogadta a közgyűlés a X,fejezetet is, utána a Xl./város­gazdasági/, majd a XIV./közművelődés/ fejezetet tárgyalta részleteiben. Szőke Gyí la indítványozta, hogy a főváros tüzoltószerek átalakítására 39 o 000 és uj tüzoltószerek beszerzésére pedig 250 o 000 pengőt fordítson. Magáévá tette a közgyűlés a XI, és XlV-fejezetek költség­vetését, s részleteiben letárgyalta a XV,/ipar- és kereskedelem/ feje­zetet, melyet szintén elfogadtak, mégpedig minden felszólalás nélkül. A továbbiakban a közgyűlés a Székesfővárosi Alkalmazottak Segitő Alapja, a Gyámtartalék Alap, a Házinyomda, az Anyagszertár, a Kórházi központi műszer- és anyagraktár és végül a kórházi központi gyógyáruraktár költségvetését tárgyalta le. Rátért ezután a közgyűlés az Elektromosmüvek, a vízmüvek és Gázmüvek, továbbá a gyógyfürdők és gyógyforrások, a Községi Élelmi­szer Árusitó Üzem, a Községi Kenyérgyár, a Községi Lóirasüzem, a Hirdető Vállalat és a Községi Temetkezési Intézet költségvetésének részlte s vitájára* A nagyüzemek költségvetéséhez Pásztor Imre az ólt hozzá, M az üzemi alkalmazottak helyzetével foglalkozott, megállapította f hogy f azok sok tekintetben hátrányosabb helyzetben vannak,miit a magéngazdi sá.g­ban foglalkoztatott munkások 9 Az alkalmazottak szociális helyzetiének érdekében több inditványt terjesztett elo„

Next

/
Thumbnails
Contents