Magyar Országos Tudósító, 1938. október/2

1938-10-26 [191]

indi tványoztaj,,/ Ezekután - Lévai Sándor, :üögy' "ke ©'dijak és havidijakra olyan összegeket vegyenek fel, amely lehetővé teszi az igényjogosultak kielégítését, továbbá, hogy a nyugdijakat ugy emeljék fel, hogy ne kelljen évrol-évre ezeknek segélyeket folyósítani és végül, hogy a kerületi választmányokat legkésőbb január 1-éig hivjék össze, hogy meg le zdhessék érdemleges munkájukat. Henoz Lajos az adminisztráció egyes kisebb hibáiról beszólt, amelyeknek kiküszöbölése azonban lehetővé tenné a tisztviselők munkaerejének jobb kihasználását. Sürgette a XII.kerületi elöljáróság székházának felépítését, a műszaki igazgatás reformját, a gyermektelen tisztviselői házaspároknál jövedelmük limitálását, a havidijasok szolgálati viszonyainak szabályozását, az évek óta •• . ideiglenesen alkalmazottak létszámának apasztását olymódon, nogy azok végleges állásokba juttassanak, továbbá indítványozta, hogy a fegj'vergyakorlatra hehivott fővárosi alkalmazottak pályázati kiírásoknál, amennyiben a kiirt állásokra igény jogosultsággal bírnak, minden további nélkül pályázóknak tekintessenek, továbbá, hogy a karácsonyi segélyt az jd én is folyósítsák, több templom építését és pedig Rákosfalván az Álmostéren a kápolnának templommá való átépítését, a Paskál-malom mellett uj templom épitését és végül hogy a külső Soroksári-uton^egy templom építésére vonatkozólag a polgármester sürgősen tegyen előterjesztést. Végül azt indítványozta még, hogy az örmény katolikus egyház részére, amely eddig semmiféle támogatásban nem részesült, a többi egyházhoz hasonlóan a költségvetésben rendes évi segélyt irányozzanak elő. Sárkány Ferenc a hadigondozás fontosságáról beszélt, de sajnálattal látja, hogy a hadigondozottak nem részesülnek azokban a kedvezményekben, amelyeket nekik a törvény is biztosit. Kérte a polgármestert, hogy a főváros ingatlanainál házmesterként elsősorban hadigondozottakat alkalmazzanak, Több felszólaló nem lévén, a közgyűlési az első fejezet /elnöki ügyosztály/ részletes költségvetését elfogadja. Következett a Il»fejezet /ut- és csatornaépítés/ tárgyalása, ahol elsőnek Bechtler Péter szólalt fel és azt inditványózta,hogy az ütés csatorna; nemkülönben a kertészeti munkáknál alkalmazott, d e általában a fővárosnál dolgozó ossz es alkalmazottak munkabérét 10$-kal emeljék fel, •-• Szóvátette, hogy a főváros által foglalkoztatott 65 éves munkásokat elbocsájtották anélkül, hogy gondoskodtak volna sorsukról, kérte a főváros vezetőségét, az öreg munkásoknak kegydijat adjon. Nem történik gondoskodás a kertészeti munkásokról sem, ha megöregednek, Dorner Gyula kifogásolta, hogy a költségvetésben sokkal több a karbantartási munkára fordítandó össz eg, mint az uj közmunkákra szánt költségelőirányzat „ Annak a reményének adott kifejezést, hogy a nagy beruházási programra minélelőbb megvalósul, de a munka megindulása előtt a programmot ismertesse a főváros az autonómia tagjaival. Egyike a legfontosabb problémáknak a külső területek csatornázása, sürgette az ütés csatornaépítési szabály rendélet módositását, KaCsászár Ferenc a Kereszténypárt nevében a legragyobb elismeréssel beszólt az ut- és csatornaépítési ügyosztály működéséről,klem elte az ügyosztály vezetőjének, Király Kálmán tanácsnoknak nagy érdemeit, a főváros utvonalai és csatornahálózatai európai viszonylatban is magas szinvonaluak. Méltatta az ügyosztály által kidolgozott ötéves munkatervet és kérte, hogy a fontos programm egy részét minélelőbb va1 ósitsák meg

0 Széntay István, Nemes Juhász Jenő és Dongó Orbán indítványait A terjesztette elő, az indítványok több útvonal, tér rendezését, fásítást, 1 parkirozást és csatornaépítést sürgettek, ' A közgyűlés a költségvetés második fejezetét elfogadta,majd \& III. /varosrendezés/ fejezet tárgyalására tértek át, v