Magyar Országos Tudósító, 1938. október/2

1938-10-26 [191]

/ SÖPKÉZ S/JÍDOR TEMSTilSE, Folytatás 2./ Búcsúzik tőle, mint a nagy elektrotechnikustól, inlnt aki megértette a kor szovjet és átlátta az uj eszmék jelentőségét és búcsúzik attól az embertől, aki atyai szeretetével örökre beírta a nevét a műegyetemi Ifjúság szivéA gyászbeszédek elhangzása után megbontották a ravatalt és meglalkult a temetési menet. Elől nagy koszoruvivo kocsi haladt, ezt követték a papság autói, majd a négy fekete ló áiMbal vont gyászhintó kivetkezett Söpkéz Sándor díszes koporsójával. A koporsót vívó kocsi után a gyászoló család kocsil haladtak, majd a temetésen résztvett előkelőségek jármüvei ós a menet hosszú sorban kígyózott a Műegyetem elöl a Ferenc József hidon át a kerépesl temetőbe. A temetőben a szertartást végző Witz 3'la dr. plébános imát mondott, megegyezer beszentelte Söpkez Sándor hamvait, amelyeket azután a gyászkórus énekének hangjai mellett a'fóváros által adományozott díszsírhelyen helyeztek örök nyugalomra./MOT/J. A BAEDECKER CÉG MAGYARORSZÁGRÓL KIADVÁNYT KÉSZÍT. A világ legismertebb utikönyv-kledovállalata, a lipcsai Baedecker cég néhány héttel ezelőtt Magyarországra küldte egyik képviselőjét, hogy Idegenforgalmi értékeinket külön kötetben feldolgozza személyes bejárás illetőleg szemlevételezés alapjain. A Baedecker cég érdeklődése azokra á tárgyalásokra vezethető vlsszp., amelyeket az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács Indított meg. A kiküldött beutazta az ország értékes Idegenforgalmi helyeit és feldolgozása ^lápján a'Magyarországról szóló kűlönkötet a közeljövőben meg fog jelenni./MOT/B. SZÍNHÁZ BERNARD SZÍNMÜVE A NEMZETI KAMARASZÍNHÁZÁBAN., A Nemzeti Kamaraszínházába egyszerre két darab előadására készülnek. Az egyik Herczeg Ferenc, Az utolsó tánc cimü darabja ós mellette Jen Jacques Bemard " Országút"-jának próbái is folynak, sőt ez az előadás megelőzi a Herczeg darabot, miután annak betanulása és kidolgozása hosszabb időt vesz igénybe. November 3-án mutatják be az Országutat s utána közvetlenül Az utolsó táncot. Az országút francia vidéki környezetben játszódik, főszereplője a lyoni országút, amelyet a vidéki nyugdíjas kistisztviselő valóságban nem használhat, de annál inkább használja álmodozásra, hogy rajta keresztül ismeretlen tájakra jusson. A francia kispolgár háza az országút mellett áll, s leányával együtt ettől várják boldogságukat. Egy autóbaleset következtében az iró és fia tévednek házukba, de a két utast tovább viszi az ut, amely az ^utolsó felvonásban cserben is hagyja a ház álmodozóit, mert a közigazgatás áthelyezi. A kedves, szellemes kamaradarabban azt mondja el az iró, hogy a reális élet önmagában nem elégit ki, de mindig ez a győztes. Jan Jacques Bernard francia iró "Martiné" cimü darabjával aratta első sikerét 1922-ben, s azóta majdnem minden évben uj darabbal gazdagította a francia irodalmat. Legnagyobb sikerét az Országúttal érte el, amelyet jelenleg is játszanak százas szériákban Franciaországban, Ne érne tors zágban és Angliában, de előadták az északi államokban is. Major Tamár rendezi a Kamara Színházban a darabot és szaktudása biztosíték arra, hogy az előadás minden tekintetben kitűnő lesz

c A francia kispolgárt és^ feleségét Gozón és Berky alakítják, a fiatal leányt Szörényi Eva, az Írót Lehotay Árpád, fiát pedig Apáthy Imre személyesítik meg./MOT/B.