Magyar Országos Tudósító, 1938. október/2

1938-10-24 [191]

/EMSZO-nagygyűlés . Folytat á s.l./ És amikor a magyar munkásság hitet tesz rabságban sínylőd.) testvérei mellett, fájdalmasan látja, hogy idegenből jött emberek ülnek afeagyarság nyakán. Azt hittük, hogy megváltozik a társadalmi' rendszer, de tévedtünk, s ezt a rendszert nekünk kell megvált oztatni • Ma hatalmas öszszegeket ajánlanak fel felvidéki testvéreink felsegitésére, de mi,magyar munkások azt kérdezzük, honnan erednek ezek az összegek, aaely ek a páncélszekrények mélyén húzódnak meg. Ezekhez a bankjegyekhez magyar munkások véres verejtékének cseppjei tapadnak. Bemutatta a szónok egy munkás bérelszámolását, s ebből kitűnt, hogy 44 óra munkadija egy pengő harmincnyolc fillért tett ki ,Valaklnsk a kezén elsikkadt ennek a munkásnak a bére, 6 akihez jutott, az a magyar nemzetet, a magyar népet rövidítette meg. Nem kell félni addig - folytatta beszédét Csurgay István - amig a kérges kezekben kenyérért dolgozik a kalapács, de ha otthon már sokat sir az aszszony és a gyermek és nem lesz meg a mindennapi betevő falat, akkor nem lehet tudni hova sujt le a munkáját vesztett kalapács, Ha a megacélosodott karok nem találnak építőmunkát, akkor számolni kell ezzel, hogy ezek a karok rombolni fognak. Reformokat akarunk, de nem olyanokat, amilyeneket szolgai m don másolunk idegenből, hanem olyanokat, amelyeket a magyar nemzet mindenkori igényének megfelelő módon hajtunk végre. Egyenlővé akarjuk tenni a munkát a tőkével, s olyan gazdasági rendszert akarunk kiépíteni, amelyben a nemzet minden tagja megtalálja boldogulását. Hivatásrondet akarunk, uuely intézkedik. Ma nem pártokra van szükség, hanem magyarokra ós mi meg akarjuk szervezni a magyar munkáskamarát, amely biztosítani fogjsfolnden magyar munkás érdeket* Összefogásra van most, ezekben a nehéz órákban szükség, rendszerváltozásra, a magyar munkásság Is a magyar család védelmére* Beszéde végén a szociáldemokrata munkásságnak üzent Csurgay István és felhívta a f igyelmüket arra, lássák be, hogy hetven éven át szolgálták vezéreiket és azt, hogy a keresztény magyar munkásság között van a helyük. Igazságot akarnak Magyarországnak és igazságot a magyar munkásnak és ebben a harcukban szeretettel várják szociáldemokrata munkás testvéreiket is. Mindent visszakövetelnek, de egyben visszakövetelik a Szent Istváni szellemet is, a magyar önérzetet és a magyar családot, Csurgay István után Alföldi Alajos, a Névtelen Magyar Ifjúság Mozgalmának képviselője volt a következő szcnokj aki beszédét azzal kezdte, hogy a magyar ifjúság dörgő torokkal harsogja; Mindent vissza! Amikor a magyar sors szekere egy mély szakadék szélére jutott - mondotta a szónok - ugyanakkor mintha valami öEdögi igézet szállta volna meg a magyar társadalmat, mérgező pletykák jártak szájrói-szajra és mételyezték a magyar közéletet* A fiatal magyarság mozgalma ezeket a rágalmakat és lazításokat akarja megszüntetni és azoh a keskeny járható ösvényen jár, amely a magyar feltámadáshoz vezet. Nem a kormány, vagy a kormányzati rendszer mellé áll a Fiatal Magyarság Mozgalma, hanem az elsz-kitott területen élő testvérek ügye mellé, akiknek Idehallatszik könyörgő kiáltásuk. Most ne marjuk egymást, most nem a darab kenyérről, hanem az életünkről van szó. A fiatalság magyarság katolikus és protestáns tagjaiban egyformán dübörgött fel'a magyar lélek és erősen fogják egymás kezét az acsarkodókkal szomben. Ti, munkás testvérek, ismerjetek meg bennünket - folytatta a szónok, - mert a sorainkban igen sokan vannak olyanok, akiknek édesapja még a ti s óraitokban állott. Ml tisztában vagyunk azzal,hogy az ü$ magyar viláigot csak a munkásnépre és a föld népére lehet felépíteni. Mi két'igénnyel fordulunk a közvélemény felé, szembe akarunk szállni a pletyk azokkal és rémhírt erdész tőkkel, a kishitű gyávákkal, a gyüj.01ködőkkel, a magyar cél érdekeben. De ugyanakkor hirdetjük, hogy az uj világ felépítését egyetlen párt és szervezet sem s a ját ithatj a ki, abihb an mindannyiunknak részt kell vennünk meggyőződéssel ,és munkával, n^táe ebben a. munkában találkoznia kell a magyar munkásságnak, a föld néiT pének és a dolgozó magyar értelmiségnek, /folyt, köv,/