Magyar Országos Tudósító, 1938. október/2

1938-10-24 [191]

A KERESZTÉNY MUNKÁSSÁG EMSZO GYŰLÉSE BIZTOSÍTOTTA A KORMÁNYT TÁMOGATÁSÁRÓL ÉS LELKESEN TÜNTETETT A FELVIDÉK VISSZACSATOLÁSA MELLETT. A Keresztény munkásság SMS Z3-mozg alma a Keresztény agrárif juság képviselőivel, valamint a Névtelen magyar if juség-mozgalom képviselőivel együtt vasárnap délelőtt mindvégig lelkes hangulatban lezajlott nagygyűlésen tett hitet arról, hogy a keresztény munkásság mindenben támogatja a magyar kormánynak a Felvidék visszacsatolásáért folytatott munkáját és ehhez felajánlotta szolgálatait. Már koradélelőtt hatalmas csoportokban vonultak fel a keresztény munkások a Pesti Vigadó épületébe, ahol a nagygyűlést rendezték ás csatlakozott az EMSZO-mozgalom csoportjaihoz az egész keresztény munkásság. A Vigadó épületének környékét már a koradélelőtti órákbal lezárta a rendőrség és a kordonon csak a testületek ás a meghívottak mehettek át. Többezer főnyi tömeg gyűlt egybe a Vigadó termeiben, ahol a szónoki emelvényen felsorakoztak az EMSZO-szervezetek zászlótartói, a Névtelen Magyar ifjúság-mozgalmának képviselői és a keresztény diákság kiküldöttel. Hatalmas feliratok borították be a Pesti Vigadó nagytermét, EMSZO, Magyar Cél, Mindennél fontosabb az ember, Krisztusibb embert és hasonló f elrratok hirdették az EMSZO-mozgalom célkitűzéseit. Az elnöki emelvény fölött hatalmas piros-fehér-zöld drapéria borította a falat, s középen csak^az aszó állott: "Rend". Pontosan tizenegy órakor'kezdóelött a nagygyűlés. Ekkor vonultak be a terembe a mozgalom vezetői. A Magyar Hiszekeggyel nyitották meg a gyűlést, s közben a zászlótartók mélyen meghajtották zászlóikat. Sinkó^Lajos nyitotta meg a nagygyűlést, üdvözölte a nagygyűlésen résztvevő egyéb szervezetek kiküldötteit, s felkérte a meg jelent sokezer f->nyi közönséget, hogy őrizze meg nyugalmát még akkor

v ls, ha más nézetet vall, mint ami az EMSZO célja. Hetek éta harsogják a plakátok - mondotta -, hogy győz a magyar cél, de ennek érdekeben tudnunk kell, hogy mit kell megvalósítanunk holnap és holnapután. Ha magyar célról beszélünk, bevezetésül meg kell emlékeznünk a legközelebbi nagy magyar célról, a Felvidék visszacsatolásáról. Az elnököt ekkor megszakította a közönség „ Mindent vissza, Fegyvert akarunk, Lengyelmagyar határt "kiáltása es csak percek múlva tudta folytatni beszédét: -Azt üzenjük felvidéki testvéreinknek, hogy a rabság már man tart soká. V<n ebben az országban száz és százezer magyar munkás, akik készek életüket is feláldozni, hogy kiharcolják a magyar igazságot, hogy széttörjék a rabbi llncseket és led öntsék a tömlövök falát. Á tömlöc tart ők fenyegetőzésére az a válaszunk, hogy állunk elébe a kardcsörtetésnek, a tankoknak, géppuskáknak és repülőbombáknak. Mi magyarok nem kiabálunk, nem fenyegetőzünk, de ütünk. Nem állunk egyedül a magyar igazságért folytatott harcunkban, hü szövetségeseink " mellettünk állanak, s harcunkban e gyütt leng az Ő zászlójuk a mienkkel. Ezzel számolni kell börtönőreinknek. Az egész világ igazságot keres, s igazság csak egy van, a ml magyar igazságunk. Az egybegyűltek sokszor s zakitott ák meg az elnök szavalt helyeslésükkel és #

lelkesen tüntettek a velünk berátsá os viszonyban élő államok vezetői mellett, i Ezután^Csurgay ^ István munkás lépett a szónoki emelvényre |/es tartott nagyhatású beszédet-, Ma megálltak a vasgyára!: gözkalapácsal Y - úgymond - mert a magyar munkásság hitet akar tenni felvi-"ékl testvéI rei mellette /folyt, köv./