Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1

1938-10-04 [190]

ZÁRLATOT KERTEK SCHMIDT MIKSA HAGYATÉKARA, Elmúlt húrom esztendeje unnak, hogy Schmidt Miksa, a dúsgazdag bútorgyáros meghalt. Hagyatéka körül sok pere3 és perenkivüli eljárás indult meg. Foglalkoztatta többizben az elhunyt végrendelete Budapest Székesfőváros , közgyűlését is, mert - mint ismeretes - a hagyaték egy részét bizonyos feltételek esetén az •örökha gyó a fővárosra hagyta. Ugyancsak érdekelt e nagy hagyatéki ügyben a Pálos-rend is, A különböző peres és perenkivüli eljárások egyre késleltetik ennek a hagyatéki ügynek végleges elintézését, Épp ezért a Pálos-rend generálisa a járásbíróságnál zárlati kérelmet terjesztett elő. Azzal indokolta a hagyatéki zárlat elrendelését, hogy az örökhagyó végrendelete szerint a Palos-rendnek jutó ingatlan rongálódásnak van kitéve. Bejelentette, hogy nénai Schmidt Miksa 1935 április 1-én bekövetkezett halála óta a hagyatékhoz tartozó épületek és a nagy park nagy mértékben megrongálódott és az ingatlanok rendbehozatala érdekében^harom és fél esztendő óta semmi sem történt, A főváros III. kerületének elöljárósága, de maga a közmunkatanács is megállapította, hogy az ingatlanok rossz állapotban vannak s azóta a rongálódás még csak fokozódott, A Pálos-rend generálisa e tényállítások igazolásóra helyszíni szemle megtartását kérte, A budapesti I-III. kerületi járásbirÓ3ág a zárlati kérelmet minden bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül elutasította, E végzést a Pátos rend generálisa felfolyamodással támadta meg ós a budapesti kir, törvényszék dr, vitéz Moldoványi István másodelnök vezetése mellett tartott ülésen a járásbíróság végzősét feloldotta és bizonyítási eljárást rendelt el. Az e tárgyban hozott végzés indokolása szerint megfelelő bizonyítás nélkül nem állapithutó meg, vájjon a hagyatéki zárlat elrendelésének fel* tétele, a rongálódás fennáll-e, A törvényszék tehát szükségesnek tartja a felfolyamodó által felajánlott helyszíni szemle megtartását és ezzel kapcsolatban esetleg tanuk kihallgatását és szakér tők meghallgatását. E bizonyítás anyaga alapján kell az elsőbiróságnak megállapítani, hogy olyan-e az ingatlan állapota, amely miatt helye van a hagyatéki zárlat elrendelésének, A törvényszék most visszaküldőtte az iratokat a járásbírósághoz e bizonyitási eljárás lefolytatása és uj határozat hozatala végett ,/MOT/G. KÁRTÉRÍTÉSI PER AUTÓ ÉS VILLAMOS ÖSSZEÜTKÖZÉSE MIATT. Dr. Visegrády Árpád fogorvos 1936 október 15-én este négyszemélyes autóját vezette és a Ferenc-köruton a gépkocsi összeütközött a Boráros-tér felől jövő villamossal. Szerencsése csak az autó rongálódott meg és komolyabb sebesülés egyáltalán nem törtónt, A karambol folytan a közlekedési rendőrbiróság eljárást indított dr, Visegrády ellen kihágás miattj mert gépkocsiját éber gondosság nélkül vezette és az utkeresztezésen áthaladó villamosnak elsőbbséget nem biztosított. De felelősségre vonta a rendőrbiróság a villamosvezetőt is, mert a kocsit nem állította meg kellő időben és igy részben ő is okozója lett a karambolnak. Mindkettőjüket tiz pengő pénzbüntetésre Ítélték. Dr, Visegrády Árpád azonban 38oo pengős kártérítési pert indított a Beszkárt ellen. A bizonyitási adatok alapján dr, Viktor János kir, törvényszéki biró megállapította a Beszkárt felelősségét, azonban csak a felmerült kár hetven százaléka erejéig. Kötelezte tehát a törvényszék az alperest, hogy végrehajtás terhe mellett fizessen a felperesnek ezer pengő kártőkét és ötszáz pengő perköltséget, /MOT/ Gy,