Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1

1938-10-14 [190]

pénzügyi bizottság. F o 1 y v a t á s.l./ A IX* /szociálpolitika/ fejezet részletes vitáját dr.Cselényi Pálnak az az indítványa vezette be, hogy az^Erzsébet Szeretet Otthon költségvetési tételét 5.000 pengővel emeljék fel. Horovitz GAbor elismeri, hogy a szociálpolitika terén külíBnösen az insígesek támogatásával a főváros anyagi erejéhez mérten igen nagy áldozatokat hoz. A fővárosban uralkodó nyomor azonban olyan nagy, hogy ez -tfogú segítséget nem jelent. ,\ koldusakciót sem sikerült megoldani, mert bár ezek segélyt kapnak, a koldulás mégsem szűnt meg. A munkanélküli keresetképes munkások segélyezési ügye tarthatatlan, mert a főváros akciójánál is egy munkaképes munkanélküli legfeljebb 32 pengőt kereshet havonként, ami egy munkáscsalád legszegényebb megélhetéséhez is kevés. A svájci rendszert kellene bevezetni, uraely abbál áll, hogy segélyalapot létesítenek^ amelyhez bizonyos járulékkal a munkaadók is hozzájárulnak. A lakaskerdéssel foglalkozva, azt kivonta, hogy a kilakoltatásókat egyszersmindenkorra szüntessék meg. Budapesten ma nem lehet egy-szobakonyhás lakást kapni, mert vagy elfogadhatatlan állapotban vannak azok, vagy pedig olyan magas bért kérnek érte, hogy azt nem lehet megfizetni. Ezt a kérdést csakis ugy lehetne megoldani, hogyha az illetékes hatóságok gondoskodnának megfelelő laicásppitési politikával a fizetőképes hajléktalanok elhelyezéserői. Raffay Sándor örömmel látja a fővárosnak a szeretetotthonokról való gondoskodását, kivonatosnak tartaná azonban azt,hogy az egyházak által fenntartott szeretetofejrhónokat is támogatásban részesítenék. Fejtegetései során tiltakozott az ellen, hogy télidőben sok kilakoltatw»s történik, s kérte, hogy legalább ósztől-tavaszig szüneteltessék a kilakoltat ásókat. Szőke Gyula a főváros nagy inségterheiről beszélt, helyeselte, hogy a szegény gyermekeket, betegeket és az aggokat támogatja a főváros, de meg kell akadályozni azt, hogy a vidéki Ínségesek a fuvarosba jöjjenek, a vidéki közületek gondoskodjanak szegényeikről. A kislakasokról szólva, megemlítette, hogy a főváros ott építsen kislakástelepeket, ahol már vannak közmüvek. Müller Antal nagy elismeréssel beszélt a főváros közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályának áldásos munkájáról, a szegénygondozást sikerült nagyszerűen megszervezni, az állam tanulhatna a fővárostól ezen a téren is. Arányi Ág kevés pénzből igen sok Ínségesen segít a főváros> Megdicsérte a főváros étkeztetési akcióját, a fozőhelyek tiszták, az ínségesek élelmiszerellátása jól meg van szervezve. Kérte, hogy az ínségesek részére a főváros több ruhát és cipőt adjon. Az inségakció* átszervezését helyesnek tartja, a fővárosnak dolgozó inségmunkások tizenkét napi munkáért 32 pengőt s egyéb támogatást kapnak, ez nem sok ugyan, de mindenesetre a nyomorgókról ilyen mádon gondoskodik a főváros. A sokgyermekes családokat nem szabad kilakoltatni, gondoskodni kell a megszüntetett barakktelepek lakóirál is. A városszéli telepitést folytatni kell. A^pénzügjrí bizottság a IX. fejezetet is elfogadta,majd áttért a X. /közegészség és köztisztaság/ fejezet tárgyalására. Harrer Ferenc az Önkéntes Mentő Egyesület nagy munkáját méltatta, s indítványozta, hogy a főváros a mentők támogatására szánt összeget 60.000 pengőre emelje fel. Oselényi Pál indítványozta: a közgyűlés kérje fel a polgármestert, tegye meg a megfelelő intézkedéseket ahhoz,hogy a jelenleg részben állami, részben pedig fővárosi támogatás mellett igen szük keretek között működő ambuláns kedély- és idegbeteggondozást intézményesen iktassák be a főváros egészségügyi szervezetébe, gondoskodjék a polgármester arról, hogy az átvétellel kapcsolatos költségvetési tételek már az 1940. évi költségvetésbe vétessenek fel. Addig is, amig ez I megtörténik, határozza el a pénzügyi bizottság,hogy a kedély- és idegI beteggondozó ezidoszerinti támogatását már a jövőévi költségvetés terhéf\ re 1,620 pengővel felemeli, hogy igy hivatásának, végleges rendezéséig Ikis, jobban meg tudjon felelni, 1^ /folyt, köv./