Magyar Országos Tudósító, 1938. október/1

1938-10-12 [190]

CSENDŐRSÉG ;9| r- VASÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESET, Kovács József, Schutz Gyulaj Bojtos Margit és Kertész Andrásné jászberényi rőföskereskedő, vásári árusok Urbán József fuvaroö kocsiján a Jászdózsa községben tartandó országos vásárra mentek. Amikor a nyilt vasúti átjárón mentek keresztül, a JaszapátiJászdózsa között közlekedő egyik személyvonat a röfösáruval megrakott kocsit elütötte, összetörte s mintegy 43 méterrel maga előtt tolta. A kocsin ülök közül Kertész Andrásné koponyaalapi törést és agyrázkódást szenvedett, Azonnal a Jászberényi közkórházba szállították, A többleknek az ijedtségen kivül más bajuk nem történt. A kocsiba fogott két 16 kisebb sérülést szenvedett. A csendőrság megállapította, hogy a balesetet Urbán fuvaros okozta, mert a kocsin aludt, /MOT/ • BETÖRÉSEK, A kiskörősi evangélikus templomba ismeretlen tettesek álkulccsal behatoltak, 6 drb perselyt feltörtek és azokból körülbelül 18-20 pengőt elloptak. Ugyanekkor a kiskőrösi polgári iskola irodahelyiségébe is betörtek és onnan egy filmvetítő berendezést, két vadászpuskát, 750 pengő értékben elloptak. A tetteseket a pénzszekrény feltörésében az iskola altisztje akadályozta meg. A csendőrség széleskörű nyomozást indított a betörők kézrekeritésére. /MQT/ H I 3 E K A MAGYAR-ORSZÁGI RUSZINOK NAGYGYŰLÉSE. A Magyarországon élő ruszinok szombaton, október 15-én délután négy órakor az Egészségügyi Múzeum /Eötvös-utca 3./ tanácstermében nagygyűlést tartanak, A szervezőbizottság súlyt helyez arra, hogy valamennyi ruszin testvér jelenjék meg a nagy. gy ülésen, /MOT/B.x. AZ ELSŐ MAGYAR JOBBBÁGYPELSZABÁD IT ÁS SZÁZÉVES ÉVFORDULÓJA, A köztudat szerint a jobbágyság felszabadítását az 1848-as év hozta meg. S tény is, bogy a jobbágyfelszabadítást az 1843-as törvényhozás tette kötelezővé. Nem szabad azonban elfelejteni a mai nemzedéknek, hogy az első jobbágyfelszabadítás a törvényi intézkedést tlz évvel megelőzve: már 1938-ban megtörtént.. Önként, kényszer nélkül, pusztán a „lelkiismeret belső parancsára hallgatva ebben az évben szabadította feía nagynevű Bezerédj nemzetség kiválé sarja Bezerédj István jobbágyait s adta ezzel a tettével az egyéni érdeken felülemelkedni tudó, áldozatos hazaszeretet ragyogá példáját. Bezerédj István felszabadult jobbágyai a Bezerédj által adott területen ezelőtt száz évvel rakták le a tolnamegyei Szedres község alapjait. A ma már kétezer lélekszám körüli viruló magyar község most ünnepelte alapításának százéves jubileumát s a nagy alapitónak, Bezerédj Istvánnak halhatatlan emlékezetéte A jubileumi ünnepségen résztvett egész Tolna vármegye, vitéz Thuránszky László főispán és Szongott Ball alispán vezetésével ott voltak a vármegye hivatali és társadalmi előkelőségei, a Bezerédj-család tagjai ós a környékbeli ősi birtokos családok tagjai. S ott voltak Bezerédj István jobbágyainak Ivadékai: a. község apraja-nagyja, szép, szines magyar ruhákban. A megható ünnepséget tábori mise vezette be, A misét Makray Lajos prépost, országgyűlési képviselő végette fényes papi segédlettel. S ugyanő szentelte meg azt a diszes keresztet, amelyet báró Fiáth Tiborné, a község patronája állíttatott. Ezt követőleg a községházán díszközgyűlés volt, amelyen Knefély Ödön országgyűlési képviselő ünnepi beszédben méltatta Bezerédj István emlékezetét, majd a község bi(A rája , báró Fiábh Tibor felsőházi tag díszpolgárrá avatta dr. Forenczy 1A Ferenc min,, oszt. tanácsost, a Magyar Öltözködési Mozgalom vezetőjét, közíy- érdekű munkásságának elismeréseként. Az ünnepséget a kézség fiatalságá/ nak színpompás felvonulása s a hősi emlék megkoszorúzása fejezte be./MOT/Bo