Magyar Országos Tudósító, 1938. szeptember/2

1938-09-24 [189]

—.SZANATÓRIUMI ORVOSOK VÉGKIELÉGÍTÉST NEM IGÉNYELHETNEK. Elvi jelentőségű végitéletet hozott a budapesti kir. törvényszék, mint fellebbezési bíróság dr

0 Hofhauser Imre biró elnöklete mellett, k pert két szanatóriumi orvos, dr» Szász Rózsi és dr. Amár René indították a Schwar*zer-féle szanatórium r.t„ alperes ellen, A szanatórium igazgatósága a két orvos állását egyévi felmondással megszüntette. Az orvosok azonban a munkaügyi rendelet értelmében a felmondási illetményen tul végkielégítést is követeltek és pedig dr. Szász Rózsi, aki tizennégy évet és két hónapot töltött a szanatórium szolgálatában 26o7 pengőt, dr. Amár René pedig, aki tizenötévet és két hónapot szolgált a szanatóriumban 278o pengő ,végkielégítést igényelt, A járásbíróság, mint munkaügyi bíróság megítélte az orvosok számára a végkielégítést olyan indokolással, hogy az alperesi vállalat mint részvénytársaság kereskedelmi vállalkozásnak minősül, amely üzletszerű tevékenységet is folytat, ennélfogva tagjaira a munkaügyi rendelet kiterjeszthető és Így a szanatóriumi orvosoknak a végkielégítés jár. A Schwartzer-féle szanatórium í.t. a munkaügyi bíróságnak ezt az Ítéletét feliebbe zéssel támadta meg és Így került az ügy a törvényszék elé. Ez a birói fórum megváltoztatta az elsőbiróság döntését és végitélettel a két felperes orvost keresetével elutasította. Az itélet indokolása kiemeli, hogy a törvényszék jogi felfogása szerint az orvosok a munkaügyi rendelet alapján végkielégítést nem követelhetnek. Ez a rendelet, amint az a elméből is megállapítható, kereskedősegédeknek, ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyéról szól. Nem vitás, de egyébként is köztudomású tény, hogy a Schwartzer szanatórium elme, ideg és kedélybetegek gyógyításával foglalkozik, A közfelfogás szerint - mondja az itélet - ipari vállalat alatt olyan üzletszerű tevékenységet értünk, amely a nyerstermelés utján előállított anyagokat átalakítva emberi szükségletek fedezésére alkalmasa teszik. Kereskedelmi vállalat alatt pedig olyan üzleti tevékenységet kell érteni, amely Jövedelem-szerzés céljából foglalkozik a javaknak tételével, eladásával, A közfelfogás szerit. • tehát a szanatórium sem ipari, sem kereskedelmi vállalatnak nem tekinthető. Ebből vonta le azt a jogi következtetést a törvényszók, hogy a munkaügyi rendelet szabályai a gyógyintézeti orvosokra nem alkalmazható. A birói gyakrolat szerint - folytatja az itélet - ha valaki kereskedőnél vagy kereskedelmi vállalatnál áll alkalmazásban, még ez sem elégséges ahhoz, hogy az alkalmazott minden esetben végkielégítésre tarthasson igényt. Ehhez az is szükséges, hogy az alkalmazott tevékenysége ls kereskedelmi természetű legyen. Nem fér kétség ahhoz, hogy a szanatóriumi orvos működése nem ilyen, A fellebbezési tárgyaláson az orvosok jogi képviselője hivatkozott még a kir. kúria 58-számu jogegységi döntvényére, amely az időszaki lapkiadó vállalat szerkesztőségének tagjaira, a hírlapírókra ls kiterjesztette a végkielégítés szempont jóból a munkaügyi rendelet joghatályát, E kúriai döntvényben foglalt jogelv alkalmazását kívánták az orvosok ügyvédjei, A törvényszék azonban ezt a kérelmet elutasította olyan indokolással, hogy a kúria a hirlapirókra főleg azért találta kitérjesztendőnek a munkaügyi rendeletet, mert az időszaki lapok kiadója kiadói-ügyletekkel iparszerüleg foglalkozik és ennélfogva ezek a vállalatok kereskedelmi vállalatnak tekintendők,, /MOT/G„