Magyar Országos Tudósító, 1938. szeptember/2

1938-09-22 [189]

—EMBERÖLÉS KÍSÉRLETÉÉRT ELÍTÉLT MÉRNÖK. Budapesten, a Jész-utoa 13 szóm alatt lévő lakótelepnek Hahn József építészmérnök volt a gondnoka. Ezen a telepen lakott Maróti Illés napszámos is, aki sürün leitta magát és ilyenkor kötekedő, összeférhetetlen magatartást tanusitott. Ez a Maróti egyébként más irányban is izgága természetű ember volt, ugy, hogy kilenoszer került már biróság elé és mindannyiszor elitélték különböző bűncselekmények miatt. Tavaly nyáron ugyancsak részeg állapotban fenyegetőzött a lakótelepen, megtámadta Ormosi Arpádnét, a lakótelep egyik résztulajdonosát s azzal fenyegette meg, hogy leszúrja, A házbeliek elköltötték álmából Hahn József építészmérnököt, hogy csináljon rendet, A mérnök kissé mámoros állapotban magéhoz vette söréttel töltött puskáját és azzal jelent meg Maróti Illés megfékezésére,i lletve lecsillapítása végett, A mérnök azt hitte, hogy a napszámos kezében tartqtt t hcs szu késsel őt akarja megtámadni, ezért rálőtt Marótira, aki súlyosan megsebesült. A napszámosnak jobb karja megbénult, A budapesti büntetőtörvényszék szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt vonta fele lősségre Hahn építészmérnököt, akit azonban e vád alól felmentettek, mert a kihallgatott tanuk vallomásai alapján a biróság jogos önvédelem fennforgását állapította meg a vádlott javéra. Az ügyészség fellebbezése folytán ma tárgyalta ezt az ügyet a budapesti tábla dr. Kéllay Miklós tanácselnök vezetése mellett és dr. Tyépay Ede kir. főügyészhelyettes vádbeszéde után az elsőbiróság Ítéletét megsemmisítették, bűnösnek mondották ki a vádlottat erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés kísérletében és ezért négyhónapi fogházra Ítélték el. Az Ítélet nem jogerős. /MOT/G. —MEDDIG TERJED A FAGYOS, SÍKOS KÖZTERÜLET TISZTOGATÁSÁNAK KÖTELEZETTSÉGE.? Tavaly január 31-én a hajnali órákban Tóth János taxisoffőr a Kálvin-téren elcsúszott, súlyos balesetet szenvedett, eltörte a combját. E baleset folytán kártérítési pert indított a budapesti kir. törvényszék előtt Budapest Székesfőváros közönsége alperes ellen. Keresetében előadta, hogy a járdaszigeten lévő gyalogjáró gondozása és felhintése a főváros kötelessége lett volna, de ezt elmulasztotta, ezért tartozik kártérítéssel. A főváros a kereset elutasítását kérte. Védekezése során előadta, hogy a fővárost semmiféle mulosztás nem terheli, mert az utak és utcák tisztántartásává a köztisztasági hivatalt bizta meg, amelyet sraakképzett főtisztviselők vezetnek, akik gépek és minden szükséges berendezési tárgyak igénybevételével látják el"közterületek rendbentartását. De védekezett a főváros azzal is, hogy nincsen olyan jogszabály, amely a közterületeknek,kocsiutaknak, sétányoknak a hótól való tisztántartását szabályozná. Dr. Hankovszky Dezső kir. törvényszéki tanácselnök bizonyítási eljárást rendelt el. Több tanú olyan vallomást tett, hogy a baleset idejón a járdasziget jeges és síkos volt és homokkal nem volt felszórva. De voltak olyan tanuk is, akik arr°l tettek vallomást, hogy a baleset idején a járdaszigetet megtisztították a hótól és a jégrétegtől. Megkereste a törvényszék a meteorológiai intézetet is, amely többek között arról tett jelentést, hogy a baleset idején a talajon még 22 centiméteres hóréteg feküdt és a hajnali órákban a hőmérséklet minusz hat fok körül állott. A bizonyítási eljárás befejezése után a törvényszék a felperest kártérítési keresetével elutasította. Az indokolás tényként állapítja meg, hogy abban az időben ilyen nagy havazások voltak ós a folytonos havazás esetében a tisztogatási kötelesség nem terjedhet odáig, hogy a hósöprést és a felhintést szakadatlanul végeztessék. .Különben is a biróság megítélése szerint a felperest terheli nagymérvű gondatlanság, mert tudhatta,hogy az úttest u fagy folytán sikos, tehát módjában állott volna olyan óvatossággal haladni, amely a maga testi épségét nem veszélyezteti. /MOT/G.