Magyar Országos Tudósító, 1938. szeptember/2
1938-09-21 [189]
Zü N^GYGYÍ.'LÉS A HŐSÖK TERÉN.. */foIytatás 3*/ béko szolgálatába állítják* A a agy a r n unkás s ág a felvidéki testvérekkel együtt t olyan hazát akar építeni, amelyben n inden mnkásember aegkap ja a kenyerét e Hosszantartó lelkes éljenzés fogadta a nagy a r va unk áss ág szónokának szavait ós utána névtelenül agy rutén menekült állott fel sz-lésre és a rutének együttérzését tolmácsolta* akik na is a régi testvériségbon kivannak ó In 1 a magyarokkal. Utána egy névtelen szlovák következett, aki az előterjesztett határozati javaslathoz szóit hozzá. A szlovákok - mondotta - tudatiban vannak annak, hogy a csehszlovák 'illan csak muló epizód volt. A szlo vakoknak a magyarokkal való sok százados együttélése egy-két jelentéktelen részlettől eltekintve zavartalan volt, de az utolsó huoz esztendő alatt annyit szenvedett a szlovák nép, n Int még soh* azelőtt. A megígért autonómiát ne.i kapták neg és a pit : *sburgi egyezményt papír rongynak tekintik a csehek. Már Hlinka András megállj itotta, hogy a magyar kormány annakidején mindent elkövetett aziránt, hogy a szlovákiai ipar fejlesztése által szlovák testvéreink kenyérhez jussanak, addig a csehek gazdaságpolitika Jukkái mérhetetlen kárt ős szenvedést okoztak a szlovák népnek. Ebben a történelmi pillanatban a szlovák nép jelenti, hogy szent jogai mellett kitart és ezekért a szent jogokért jelentkezik mo az egész világ szihe előtt A rutén és szlovák szánok beszédét szűnni nem akaró lelkesedéssel fogadta, az ünnepség közönsége^ majd vitéz B.ánsághy György mondott elhangzott beszédeikért- a magyar testvérek nevében meghatott hanrton köszönetet-. A z ünnepség utolsó szónoka vitéz Martsokényi Imre országgyűlési képviselő, a Frontharcos Szövetség országos alelnöke volt. Tomboló lelkesedés k őzben kezdte cl '. j a magyar frontharcosok,rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák Mnnooi sz-.'noka beszédét* - A' világon szerteólö magyarok mi Ilié inak szive dobban itt na egybe, elesett bajtársainknak emléke és szellőre itt van felettünk. Amit itt ma mondunk, azt kérjük az Istentől s üzenjük az egész világnak. Mert mit akarunk ni magyarok? Eletet, független, szabad,emberi életet követelünk minden magyar szánára és igazságos Ítéletet, több, mint egymillió elszakított és pusztulásra Ítélt felvidéki 'magyar vérünknek ./éri asl lelkesedés, tomboló topsy Kitel akarjuk? - Európától! A müveit világtól, azoktól a népektől, akiknél te. kisebbek is^vagyunk számbelileg, de értékben non va gyünk kisebbek. Akiknek sohasem vétettünk, de akikért századokon át véreztünk és pusztultunk, védve őket, kultúrájukat és kereszténységüket. És akiket mégis félrevezettek, aljasa"*" , hogy neghallgatásuajk nélkül Ítélkezzenek felőtt 11 ,k« Euifópa! Hozzád kiáltunk, halljad szavunkat és tedd jóvá legszörnyűbb tévedésedet! / Vesszen Prága! Vossaan Benes I - kiáltja a 1 eIkes töneg./ ^~*-^Jt^Xg<,q% Tomboló lelkesedés közben folytatja vitéz M^rtsekőnyi besző- És te müveit f Nyugat! Hailgas a ml^nagy olasz frontharcos bajtársunk Mussolini szavára és adj önrendelkezési jogot és hazatéré-' si szabadságot egy ni 111 ónál ls több felvidéki magyarnak a cseh rabságból, ahol kenyerétől, nyelvétől fosztják neg fajtánkat, ahol golyó jár a magyar 1 nádságért, csak azért, nert Is tea magyarnak teremtette őket. H 0 zzatok is fordulunk angol és francia frontharcos bajtársak, nert bizton tudjuk, hogy ti a lövészárkok kemény, de lovagias hősei sem nyugodnátok bele fajtátok millióinak rabságába és sehorrni bitang népnek tartanátok minket, ha non azt tennénk, amit na követelünk. Bilágháboru győztesei! Ml csak ázt kérjük, teljesítsétek azt, amit lllsonnal Ígértetek ős elfogadtatok, azt, hogy a népek önmaguk válasszák neg, moly állatához akarnak tartozni. - Követeljük! Tegyétek fel a kérdést ögymlllló felvidéki magyarnak, hegy Szent Istvánnak, Krisztus keresztjével ékesített koronájához "karnak-e tartozni, avagy Hodzsa, Moszkváb'l szerződtetett vörös kommunistáinak terrorja alatt akarnak-e tovább szenvedni és vérezni embertelenül, egy rettenetes történelmi tévedés súlya alatt. A cseh nemzeti államegysóg'gondolata lehet egy szörnyű álon, de Eur'pa Így sohasem/ 5, nyugodtan,, nert cserepeket ós tiszta csengő ércet sohasem lehet neg a legvadabb kényszerrel som egy harmonikus egységbe forrasztani. A 19 óvee, mondvacsinált államalkotmányt non szolgálhatják rabszolgasorban a szabadságban r -fvo^-h-h r>7,.r>,W.q bnnfnrl.iló aarrvarok. /Oriasi "lclk-sodes. tapá !/h ufMs'J-