Magyar Országos Tudósító, 1938. szeptember/2
1938-09-27 [189]
A HARAPÓS, RUGÓS Ló HALÁLOS KÁRTÉTELE. Dr, Zmeskál Zoltán földbirtokos alkalmazásában állott Czene József kocsis, akit gazdójának Vándor nevü lova megrúgott és a kocsis a sérüléseibe utóbb belehalt. Az özvegy ugy a maga, mint kiskorú gyermeke nevében kártérítés si pert indított dr, Zmeskál ellen, akitől havi 42 pengő életjáradékot követelt. Keresetében előadta az özvegy, hogy ezt a Vándor nevü lovat az alperes annak ellenére tartotta* hogy előzőleg már többeket megharapott és összerugdalt. Az egri törvényszék bizonyítási eljárást folytatott le és a kihallgatott tanuk olyan vallomást tettek, hogy a lovat harapósnak és rugósnak ismerték és eiőzőleg már többeket megharapott. Arról nem tudtak a tanuk, hogy bárkit előzően a kérdéses ló megrúgott volna. Az egri törvényszék ezekütán közbensfcóiá Ítéletet hozott, amellyel megállapította az alperes kártérítési kötelezettségét. Fellebbezés folytán a budapesti kir, Ítélőtábla Ai osu ti«.tanácsa először azt tette vizsgálat tárgyává, hogy az alperest a baleset előidézése körül terheli-e gondatlanság, A kúria elei határozatai szerint az állattartó kártérítési felelőssége a hasznos háziállatok által okozott károkért csak akkor állapítható meg, ha a károkozás ténye az állattartó gondatlanságára vezethető vissza, A tanuk vallomása alapján a tábla ugy találta, hogy az alperes Vándor nevü lova csintalan, harapós természetű volt, amelynek rugós természetét viszont a tanuk nem igazolták. Kétségtelen, hogy az ilyen állattal való elbánás körül óvatossággal kell eljárni, mert a harapós ló rendszerint rúgásra ls hajlamossá válik, Czene József több mint félesztendőn ót foglalkozott a lóval, ismerte ennek természetét, neki kellett volna tehát olyan óvatosságot alkalmazni a lóval való foglalkozás körül, hogy az meg ne rúghassa, Panaszolta az özvegy, hogy ezt a lovat veszedelmes természeté miatt az alperes a vágóhidra tartozott volna küldeni, de mert ezt nem tette, gondatlanság terheli. Ezt az álláspontot azonban a tábla nem tette magáévá és az elsőbiróság közbensz 0 ló Ítéletét megváltoztatta, az özvegyet keresetével elutasította és mint pervesztest 4oo pengő perköltség megfizetésére kötelezte, /MOT/ G, — ELUTASÍTOTTAK A VULKÁN GÉPGYÁR KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATAIT MEGTÁMADÓ KERESETET, Zsemberv Á, György hirlapiró a budapesti kir» törvényszék előtt pert indított a vulkán gépgyár részvénytársaság közgyűlési határozatainak megsemmisítése és járulékai iránt, A felperes panasz tárgyává tette, hogy az alpe* rési részvénytársaság igazgatósága a közgyűlés által elhatározott aluptő^ keleszállltást és részvény-összevonást a cégbíróság előtt nem igazolta, ennélfogva a közgyűlési határozatok érvénytelenek ós azoknak megsemmisítését kérte, A keresettel szemben az alperes aktaszerüleg igazolta, hogy a felperes által kifogásolt alaptőkeleszállltást és részvényösszevonást kellő időben és szabályszerűen végrehajtotta és azt a cégbíróság tudomásul is vette. Ezekután a felperes keresetét a perköltségekre szállította le s azt akarta bizonyítani, hogy a részvények kicserélése ténylegesen nem történt meg, tehát a kereset megindítása részéről jogosult volt, Dr, S zent-Léleky Sándor budapesti kir, törvényszéki biró a perköltségekre le? szállított keresetet is mint alaptalant elutasította és a felperest kötelezte 6ol pengő perköltségnek tizenöt nap alatt végrehajtás terhe mellett való megfizetésére, /MOT/ G,