Magyar Országos Tudósító, 1938. szeptember/1

1938-09-07 [188]

H I R E K ---EGYES HELYIHAJóJÁRATOK MEGSZÜNTETÉSE* SÉTAHAJÓ MENETRENDJÉNEK MÓDOSULÁSA , A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt., igazgatósága közli, hogy az Újpest télikikötő és Szent Gellért-tár, illetve MargitszigetStrandfürdő, valamint Újpest télikikötő és Békásmegyer-Pünkösöfürdo közötti helyihajój áratokat az előrehaladott időszakra való tekintettel ez évben olykép szünteti meg, hogy az utolsó j'r^tok szeptember 11-én lesznek. A " Zsófi a

!I sétahajó szeptember 12-től kezdve a délutáni sétaút r a r? óra helyett 16,30 órakor indul. A 20 és 22 órai járatok indulási ideje nem változik„/MOT/B. GROSSCHMID BÉNI PROFESSZOR ÉLETRAJZA. A ma elhunyt dr. Grossohmid Béni hagy magyar jogtudós életrajza a következő; Grosschmid Béni, jogtudós, született Máramarosszigeten 1852, november 6-án. If jókorában régi nemesi nevét Zsögöd-re magyarosította, de később régi nevét ismét felvette. Müvei legnagyobbrészt .Zsögöd Benő név alatt jeletek meg.- Több évi minisztériumi, birói szolgálat és ügyvédkedés után 1882- üagyvér'-'di jogakadémiai, majd kolozsv ri egyetemi t^nár lett, 1890-óta pedig a magyar magánjog tanára a budapeatl egyetemén. Tevékeny részt vett a házassági törvény tervezetének előkészítésében* Tagja volt a magánjogi törvénykönyv előkészítő bizottságának. A Magyar Tudományos Akadémia 1901-ben levelező tagjának választotta. 1899-ben az udvari tanácsos elmet kapta ^ Mint tanár előadásaival nagy hatással volt a jogászifjuságra. Fő müvei? öröklött és szerzett vagyon, Fejezetek kötelmi jogunk köréből, Magánjogi tanulmányok, tervezetek és kisebb dolgozatok főként az öröklési, kereskedelmi és családi jog köréből, Magánjogi előadások, Jogszabálytan, ' A házassági törvény. Jrgtanári működésének harmincadik évfordulóján volt tanítványai emlékkönyvet adtak ki. /MOT/B. ZU2 A VÁROSOK SZÖVETSÉGÉNEK SZÉKESFEHÉRVÁRI DÍSZKÖZGYŰLÉSE. *y... Hóman B

álint 'kultuszminiszter felszóé- lalásá a mér

egk

eyerők es a zavarosban h a lás

*z o

k el l

en f

. Az ünnepi közgyűlés után, díszebéd volt a Magyar Király szálloda nagytermében. Elsőnek gróf Széchenyi Viktor főispán a kormányzót köszöntötte- majd Kalteneckor Viktor dr« felsőházi tag felszólalásában a városok kulturális és gazdasági jelentőségét ...áltatta, uzána Szendy Károly polgármester a városok Szövetségének nevében köszönetet mond ott a d iszülés ünnepi szónokának, Hóman Bálint ny. kultuszminiszternek mélyenszántó, érdekes és t snu'1 e agttS elÖsd ásáérh «. Ezután általános figyslem között Hóman Bálint ny. kultuszminisz ter melkedett szólásra s m^cöszönve az üdvözlést a következőket mondotta: ••- Itt ••- foké asztalrál ..<hag súlyozni kívánom - mondotta - a Magyar Városok jelenlevő képvisel \ vezetői és polgárai előtt, hogy amit ünnepi beszédem végén mondottam, a á nem frázis akart lenni, hanem a történetire belső • 'eggyöző'".óséi-.ek kifejezése. Ugy érzem, araiként ezt hat évvel ezeJoí :

; .gtt e városban kifejtettem, hogy ml igen nr gy,. nyomasztó lelklválsác közepében élünk,- Egy lelkiváls ágben élünk, amelynek tünetei léptemn '••mon kiütko-.nekc A legelső és döntő t jinete ennek a válságnak az a világnézeti ingadozás, amely az egész világon és nálunk, ls tapasztalható: a szilárdan megalapozott erkölcsi v ilágszemlélet hiánya, az egészséges közszellem hiánya, a közérdekű gondolkodás hiánya, a kJzt az egyén fö,JLé emelő nemesebb etikus felfogás hlázya. Ebből a vf.'.ágazemléleti hiányából és f

j eb''öl a világnézeti ingaaozásbái származik az a tétovaság, az a tájékozat'/ lanságj az a cételkédés, az a kap

v

oöás. ami. korunkat jellemzi • Ebből szárra mazik az a teljes oizalrai válság, amely közéletünket • és társadalmunkat is if eltölti-j /Folytc köv./ f/ f ' *' ORSZÁGOS LEVÉLTÁR