Magyar Országos Tudósító, 1938. szeptember/1

1938-09-07 [188]

FŐVÁROS , / A Városok Országos Szövetségének folytatólagos díszközgyűlése Székesfehérvárott. Folytatás 1./ A nagy lelkesedéssel fogadott elnöki megnyitó után Csitáry G. Emil dr. Székesfehérvár polgármestere üdvözölte a megjelent . előkelőségeket és'a városok kiküldötteit. Annak az óhajának adott kifejezést, vajha Szent István áldott segitőszelleme egybe tudná forrasztani minden magyar városi polgár szivét, hogy Szent István legdrágább örökségét: a magyar városokat közös erővel és akarattal a feltámadásra váró magyar élet messze kimagasló és világító centrumaivá fejleszthessük. A polgármester lendületes beszédének elhangzása után Hóman Bálint dr. ny. miniszter, Székesfehérvár országgyűlési képviselője mondott nagyszabású ünnepi beszédet. Hóman Bálint beszédében Szent István király emlékét idézte, akinek életére a kutatók ujé fényt derítettek, s újra mérlegelték egyéniségének történeti súlyát és a szent istv .én i rondó lat tertalmát»A középkor hatalmas szent királyának alakja - újra él ás v"lósággá elevenedik az emberek lelkóbené Szent István újra köztünk van, itt él, buzdit, t-nit, p^éldát ad ós ösztönöz. Amikor most egyévi ünneplése után újra emlékét Idézzük, nehéz róla ujat mondani. A városok ünnepén Szent István városában nem lehet más felad "tünk, miit Szent Istvánnak a városi gondolathoz való viszonyát megv ilágit eni , Arról boa zálhetünk, milyen s zerepet szántSzent István 'Székesfehérvárnak, rí^gyarország első sza bad-király 1 városának, a nemzet életében* Hóman Sálint ezután a magyar harcos lovas-nomád életmódját ismertette, s kitért arra, hogy ez a lovas nép miként Ismerkedett meg a délszaki népek műveltségével és - hogy nyert bepillantást a városlakók életébe. Először csak zsákmányolás utján szerezte meg magának a műveltebb népek eszközeit, fényűzési'és kényelmi tárgyait, később azonban már csere üzlet utján jutott azokhoz .Elmon ta, miként hullott a magyar lelkébe a keresztény hitnek első-magva a VI .században. Kétszáz évvel később már püspökük is volt ós nagyon sokan hódoltak az uj hitnek. A magyar nép lelkében hamar otthonra talált az igaz Isten tisztelete. Az ősmagyarság biztos léptekkel járt a megtelepedés utján, mikor a keleti népek ujabb áradata, kivetette hazájából és uj nyug~ti haza keresésére kény szeritette. A kényszerű harcok korszakában újra pusztai néppé lett a magyar, s Ilyen volt az uj hazában is kezdetben ?letmc'dje„ De a nyugati népektől körülvéve, alig félszázaddal a honfoglalás után, gyors lépéssel indult meg a végleges megtelepedés utján., A n-'gy átalakulást belső erők, az európai életre diszponált nép -lelkében szunnyadó 'ösztön és vágy felébredése indították meg. Gézában tudatosultak ezek az érzések, aki határozott fellépésével és céltudatos nyugati- politikájával segítette elő a fejlődést.. Az általa megindított folyamat tetetőzése Szent István müve volt. 8 nevelte a nomád életet éle nipot nyugati fö 1cművesnéppé, s a harcosokat munkás parasztokká, vezéreiket nyugati értelemben vett földbirtokosokká. Ö vetette meg a kézművesség ós kereskedés alapjᣠir • - Amikor országa, kapuját kitárta, az idegen orszéigokból különféle szokásokat, tudást ás erkölcsöket hozó Jövevények előtt folytatta beszédét Hóman Bálint -•- a papok

s Írástudók, vitézek és lov-gok mellett kézművesekre és kereskedőkre 's gcandclt.• i-íikor Székesfehérvárott házi szentegyházát a király koronázó és királytemető bazilikát megépítette, káptalant alapított, itt Ítélkezett a törvénvn apókon, s ezt a helyet fővárossá emelte, gondos kodeke ke-zmüvesek, művészek és kereskedők telepítéséről is. A királyi udvar kö "ül. csoportosultak az idetelepített kézművesek és művészek, ők alkották a'z első városi közösséget, amelynek tagjait latinul cívisnek, németül Búrgeroefc, magyarul polgárnak nevezték. \ Nekik nagyobb szabadságot bi.tos itott Szent István,, mint a többi dolgozó 1 népnek, Kiváltságokat adott, s később ujabb kiv ültságokkal Székesfehér|\ várnak város jogot adott, ami a többi 'magyar városoknak anya joga lett. V /folyt., köv./